A kamionok évente 26–28 millió órát várakoznak a határátkelőkön: ez nemcsak Szerbiában csökkenti közvetlenül a gazdasági növekedést, de az Európai Unióban is – mutatott rá a schengeni övezetben bevezetett új határregisztrációs rendszer (EES) alkalmazásának hátrányára Ranko Šekularac, az építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter segédje. Hozzátette: a szerb állam folytatja az egyeztetéseket az unióval annak érdekében, hogy meggyorsítsák a teherforgalmat a schengeni övezet határátkelőin.
A probléma ugyanis túlszárnyalja Szerbiát: az unió és az Európai Bizottság szintjén kell megoldást találni. A szerb állam elsősorban az unió szerbiai nagykövetével tárgyal – mondta a segédminiszter.
Kiemelte: az EES teljes körű alkalmazása a teherforgalomban tovább lassította a korábban is órákig tartó határátlépési eljárást. „A sofőrjeink nem turisták vagy migránsok: ez a munkájuk, és nem lenne szabad biztonsági kockázatként kezelni őket” – fogalmazott Ranko Šekularac. Kiemelte, hogy az állam az egyeztetéseken továbbra is szorgalmazza, hogy a kamionsofőrök különleges státuszt kapjanak a határátlépést illetően. Az uniós tagállamoknak több olyan megoldást is javasoltak, amelyekkel meg lehetne gyorsítani az áru- és személyszállítást a schengeni határövezetben – hangsúlyozta a segédminiszter.
ÉVEK ÓTA ÉRVELNEK A FUVAROZÓK
Az új határregisztrációs rendszert egyébként október 12-én kezdték bevezetni az Európai Unió 29 tagállamában. A bejelentések szerint az EES-t azzal a céllal érvényesítették, hogy korszerűsítsék a biztonságos határátlépést, valamint csökkentsék az ezzel kapcsolatos visszaéléseket és a bűncselekményeket. Az új rendszert április 10-től 59 tagállamban alkalmazzák teljeskörűen: a schengeni övezet átkelőin minden alkalommal külön bejegyzik azokat, akik nem állampolgárai egyetlen uniós tagállamnak se, és 180 napon belül kevesebb mint 90 napot töltenének az unió területén. Az EES-rendszer érvényesítése tovább fokozta a nyugat-balkáni szállítóvállalatok gondjait, amelyek már az újítás két évvel ezelőtti beharangozását követően jelezték a lehetséges problémákat az Európai Bizottságnak.
Mint ismeretes, az EES annak az uniós szabályozásnak a szigorított ellenőrzése, amely szerint a beutazó 180 napon belül legfeljebb 90 napig tartózkodhat az unió területén. Ez olyan határozat, amelyet a schengeni egyezmény látott elő, ahogyan azt is, hogy minden ennél hosszabb tartózkodást hosszú távú vízum kérelmezésével, vagy a tagállamok külön engedélyével lehet megvalósítani – indokolta korábban Brüsszel azt, hogy a fuvarozók esetében sem tesz kivételt a szigorított határellenőrzés alól.
A gyakorlat azonban a fuvarozókat igazolta: a szigorítások a sofőrök megélhetését, az egész régió és még az uniós tagállamok gazdaságát is károsították. Mivel nem kaptak érdemi választ Brüsszelből, így a szerbiai, a montenegrói, az észak-macedóniai és a bosznia-hercegovinai fuvarozók január 26-tól lezárták a schengeni övezet határain a teherszállító átkelőhelyeket. A tiltakozásuk január 30-ig tartott, és a szakmai csoportosulások becslése szerint naponta legkevesebb 100 millió eurós kárt okozott a régió országinak. A határzárak akkor értek véget, amikor az Európai Bizottság jelentésében megerősítette, hogy az unió iparát és szolgáltatásait erősítő munkaerőnek szüksége van arra, hogy több napot tartózkodjon a schengeni övezetben, mint amennyit az eddigi rendelkezések engedélyeztek.
Ez után a régió fuvarozói folytatták a javaslataik felterjesztését, de érdemi megoldás azóta sem született. A fuvarozók javaslatait továbbra is támogatják a szerb állam képviselői.
VESZÉLYESEK AZ ILLEGÁLIS FUVAROK
Ranko Šekularac az uniós szigorítás kapcsán rámutatott arra, hogy a szerb állam folytatja azt a munkát, amelyet a törvénytelen szállítmányok felszámolása terén végez, ahogyan a személyszállítást szervező illegális platformok ellen is küzd. Ugyanakkor a közvélemény figyelmét felhívta a törvénytelen utasszállítás veszélyeire: az ilyen utakon ugyanis az utazók semmit sem tudhatnak a sofőrről és a képesítéséről, ahogyan arról sem, hogy a jármű technikai felszereltsége megfelelő-e a szállításra. Ezen a téren elsősorban azon digitális platformok felfedése okoz gondot, amelyek összekötik az utasokat a törvénytelen szállítóval – mondta a segédminiszter. Hozzátette: nem arról van már szó, hogy az utasok elosztják maguk között az üzemanyagköltséget. „Manapság már tömeges, szervezett illegális fuvarokról beszélhetünk, amelyek a szürke gazdaságban tevékenykednek” – nyomatékosította a probléma súlyát a miniszter.
Hangsúlyozta, hogy a felügyelők hatásköre jelenleg még korlátozott, de az ellenőrzések fokozottak, főként az elmúlt időszakban történt balesetek óta. A közelmúltban 213 olyan járműt koboztak el, amelyek törvénytelen szállítást végeztek – számosította a fokozott ellenőrzéseket a tárcavezető segédje, aki szerint a felügyelők munkája a széles körű probléma csak egy részét oldja meg. Az utasszállítás 50 százaléka ugyanis továbbra is a „szürke zónában” történik – hivatkozott a felmérésekre a segédminiszter, majd aláhúzta: ezt az állam nem tolerálhatja.
Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele
