A Közel-Keleten zajló háború következtében a világ soha nem látott ellátási zavarokkal szembesül, amelyek túlmutatnak az egyszerű energetikai válságon. Mirko Dautović biztonságpolitikai elemző arra figyelmeztet, hogy a kulcsfontosságú útvonalak lezárása, valamint a stratégiai nyersanyagok exportjának leállítása közvetlenül veszélyezteti a globális élelmiszer-termelést és a modern technológiai ipar fennmaradását.
– A Hormuzi-szoroson nemcsak jelentős mennyiségű kőolaj halad át, hanem a globális műtrágyatermelés 20 százaléka is. Az elmúlt másfél hónapban ezek szállítása teljesen leállt. Ezzel egy időben Kína is felfüggesztette a kénsav exportját, amely kulcsfontosságú például a cink és a lítium feldolgozásához, míg a héliumhiány közvetlenül veszélyezteti a mikrocsipek gyártását. Ezek ma már nemcsak a számítógépekben találhatók meg, hanem minden háztartási készülékben és modern gépjárműben is, így az árak folyamatos emelkedése várható – fogalmazott Dautović.
Hangsúlyozta, hogy Európában a légi közlekedés is komoly kihívásokkal néz szembe az üzemanyagkészletek drasztikus csökkenése miatt. Mivel az európai piacra kerülő kerozinnak csaknem fele a válság sújtotta térségből érkezik, a közelgő turisztikai szezonban járatkorlátozásokra és -törlésekre lehet számítani.
– Európa a kerozin 45 százalékát a Perzsa-öböl térségéből importálja, és ezek a készletek gyorsan kimerülnek. Már megkezdődött az üzemanyag elosztásának racionalizálása, prioritási listák készülnek arról, ki mennyihez jut. Azt javaslom, hogy ne tervezzünk távoli repülős utazásokat, mivel a kerozinválság legalább egy teljes nyáron át tart majd. Érdemes inkább helyben nyaralni, olyan úti célt választani, amelyik vonattal is elérhető, mert elektromos áram lesz, de a repülőgépekhez szükséges üzemanyagból nem lesz elegendő – fejtette ki a szakértő.
Rámutatott arra, hogy a Közel-Keleten zajló legújabb háború megmutatta, hogy a bizonytalan régiókból származó fosszilis energiahordozóktól való teljes függés fenntarthatatlan. A válság kegyetlen, de fontos tanulsága, hogy az energiaforrásokat helyben kell biztosítani, és újra kell gondolni a globális gazdaság működését.
Az iráni háború miatt bekövetkezett globális olajellátási zavarok mintegy 90 euróval növelték az Európából induló repülőjáratok költségeit, ami várhatóan a jegyárak emelkedéséhez vezet – közölte tegnap az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség.
Az Európából induló hosszú távú járatok esetében az üzemanyag drágulása átlagosan 88 euró pluszt jelent utasonként, míg az Európán belüli járatoknál ez az összeg 29 euró. Elemzésük a múlt heti árakat hasonlította össze azokkal, amelyek közvetlenül az iráni háború előtt voltak érvényesek. Egy Barcelona–Berlin járat esetében az üzemanyagköltség utasonként 26 euróval emelkedne, míg egy Párizs–New York közötti hosszú távú járatnál ez az összeg elérheti a 129 eurót.
A szervezet az Európából induló összes járat átlagos üzemanyag-fogyasztását vette alapul, majd ezt elosztotta az utasok számával, hogy kiszámítsa, a üzemanyagár-emelkedés mekkora többletköltséget jelent egy főre vetítve.
A légitársaságok vezetői, köztük a Lufthansa, a Ryanair és az Air France–KLM márciusban úgy nyilatkoztak, hogy valószínűleg áthárítják a magasabb üzemanyagköltségeket az utasokra, amennyiben a Hormuzi-szoros hosszabb ideig zárva marad.
A szövetség számításai azt mutatják, hogy az üzemanyagárak emelkedéséből adódó többletköltségek jóval meghaladják azokat a kiadásokat, amelyek a légitársaságokra az Európai Unió klímavédelmi szabályainak betartása miatt hárulnak.
Az Európai Unió bejelentette, hogy ma iránymutatást ad ki a korlátozott mennyiségű repülőgép-üzemanyag kezelésére.
Nyitókép: Beta/AP
