Többszörös negatív hatást fejthet ki Szerbia gazdaságára az energiaforrások globális drágulása a közel-keleti konfliktusok miatt: csökkenti a tervezett gazdasági fejlődést, és az államkassza bevételeiben is jelentős hiány keletkezhet – mondta Milojko Arsić, a Belgrádi Egyetem Közgazdasági Karának professzora a Közgazdasági és politikai trendek negyedévi figyelője elnevezésű szaklap bemutatóján. A világgazdasági helyzet hatásait elemezve kiemelte: a közpénzekre közvetlen hatással van a kőolaj drágulása. A bejelentések szerint a jövedéki adó csökkentése, amit a drágulás mérséklése miatt vezetett be az állam, mintegy 30 százalékkal csökkenti az ebből befolyt jövedelmet – mutatott rá a professzor. Hozzátette, hogy a költségvetésben keletkező hiány mértéke függ attól is, hogy meddig húzódik a közel-keleti konfliktus, és ennek következményeként meddig kénytelen a szerb állam érvényesíteni a jövedéki adó csökkentését. Amennyiben a rendeletet év végéig érvényben tartják, akkor az államkasszába a tervezetthez viszonyítva mintegy egymilliárd euróval kevesebb kerülhet – számolt a szakember, aki szerint ez akkor is jelentős hiányt okozhat, ha időközben jócskán csökkentik a költségtételeket.
Szerbiára nézve óriási gondot jelentene, ha a közel-keleti konfliktus hatásait tovább nehezítenék azzal, hogy leállítanák a Szerbiai Kőolajipari Vállalatot (NIS) – utalt annak az engedélynek a jelentőségére a professzor, amellyel az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) április 17-ig meghosszabbította a szankciók alatt levő NIS működését. A vállalat orosz tulajdonában levő részvényeinek értékesítését pedig geopolitikai tényezők befolyásolják – állítja a professzor, aki szerint a magyarországi MOL azért érdekelt a felvásárlásban, mert az ukránok leállították az ország ellátását a Barátság vezetéken keresztül. A szakember szerint az ezzel kapcsolatos tárgyalások határidejének meghosszabbítása is arra utal, hogy „a döntéshozók nem szeretnének válságot teremteni egy olyan országban, amelyre nem tekintenek ellenségként”.
A remény a mezőgazdaságban van
A közel-keleti konfliktus és a kőolaj drágulása mellett Szerbiában további kockázatot jelent az az uniós rendelet érvényesítése, mely a szén-dioxid-kibocsátás alapján adóztatja meg a szóban forgó országokat – mutatott rá. Hozzátette: ez a rendelet már most negatív hatással van a Szerbiai Villanygazdaság működésére, de további kereskedelmi korlátozásokat eredményezhet az acél kivitelében, és a csatlakozási folyamatot is lelassíthatja.
A következő időszakban az építészetben is az olyan állami befektetésekre helyezik a hangsúlyt, amelyek az EXPO 2027 világkiállításhoz kapcsolódó infrastruktúrához és objektumokhoz kötődnek, így feltételezhető, hogy a lakásépítés és gazdasági kapacitások fejlesztése lelassul az országban, ahogy a bányászati tevékenység is – mutatott rá Milojko Arsić, aki szerint a reális előrelátásokban még azzal a kockázattal is számolni kell, amit a rendezetlen társadalmi-politikai helyzet hordoz magában.
A szakember szerint az egyetlen dolog, ami pozitív hatással lehet az ország gazdasági fejlődésére, ha a mezőgazdasági termelők átlagos évet zárhatnak. Ez ugyanis 0,3-0,4 százalékkal növelheti a bruttó hazai terméket (GDP) – számosította a gazdák hozzájárulását.
Pang a munkaerőpiac
A professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy Szerbiában az olyan specifikus belső tényezők is befolyásolhatják a gazdasági fejlődés mértékét, mint amilyenek már most megmutatkoznak például a textiliparban vagy a kábelgyártásban. Azoknál a tevékenységeknél, amelyeknél alacsony a munkásonként kimutatott jövedelem értéke, csökkentik a foglalkoztatottak számát – mutatott rá a szakember. Hozzátette, hogy az elmúlt időszakban egyre több cég zár be, aminek következtében a munkanélküliek aránya fokozatosan növekszik. Emlékeztetett az IT-ágazat helyzetére is, amelynél a mesterséges intelligencia kiszorítja az emberi munkaerőt: egyre több területen tapasztalhatjuk majd ezt a jelenséget – mondta Milojko Arsić.
A munkaerőpiacra vonatkozó 2025-ös adatok azt sugallják, hogy befejeződött az az időszak, amelyet a munkanélküliség arányának jelentős csökkenése jellemzett. A fizetések is gyorsabban növekedtek az elmúlt években, mint amennyit a gazdasági növekedés megengedett volna, és a minimálbért is csak adminisztratív szinten sikerült az államnak a jelenlegi szintre emelnie: mindez a jövőben gátolja az új munkahelyek létrejöttét – véli a közgazdász.
Az említettek miatt a professzor szerint a következő időszakban a munkanélküliség aránya marad a jelenlegi 8,5 százalékon, ami – a legtöbb híreszteléssel ellentétben – továbbra is magasabb, mint a hasonló társadalmi helyzetű közép- és kelet-európai országokban, amelyekben tavaly átlagban 4,2 százalékos munkanélküliséget mutattak ki.
Erős pénzügyek, hanyatló gazdaság
Az infláció az általánosan ismertetett adatok szerint 2025-ben mérséklődött, és az intézkedések következtében 2026 januárjában és februárjában is 2,5 százalékra csökkent, ami valóban a legalacsonyabb érték 2021 márciusa óta – mondta. Hozzátette azonban, hogy a részletes elemzések azt mutatják: a drágító tényezőket ugyan sikerült visszaszorítani, de megszüntetni nem.
Milojko Arsić szerint tavaly szigorú ellenőrzés és óvatosság jellemezte az ország pénzügyeinek kezelését. A kamatlábak változatlanok maradtak, és egész éven át tartották az 5,75 százalékos értéket. A Szerb Nemzeti Bank kitartóan megőrizte a dinár és euró viszonyát is: a mesterséges szinten tartás ugyan hosszú távon gazdaságilag negatív hatást kelt, ám rövid távon indokolható a bizonytalansággal és a kockázati tényezők mérséklésével – támasztotta alá a központi bank elveit a professzor, aki szerint az ország hitelképessége sem forog veszélyben.
Az erős fiskális politika nem jelenti egyértelműen a gazdasági növekedést – mondta. Majd rámutatott: 2025-ben fele akkora fejlődést ért el az ország, mint amekkorát a költségvetési tervekben előreláttak, azaz a tervezett 3 százalékos bruttó hazai termék helyett 2,4 százalékost sikerült megvalósítani. Tavaly a makrogazdasági mutatók is romlottak az előző évhez viszonyítva, és így csupán 2 százalékos gazdasági növekedést lehetett kimutatni, amely a világjárvány által megpecsételt 2020-as évet kivéve 2015 óta a legalacsonyabb fejlődési érték – hasonlította össze a gazdasági mutatókat a szakember.
Nyitókép: Pixabay
