A 33. Kopaoniki Üzleti Fórumon Aleksandra Sofronijević építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter bejelentette, hogy március végén kezdetét veheti a személyszállítás a Belgrád és Budapest közötti gyorsvasúton.
– Holnap tartjuk az utolsó találkozót a magyar kollégákkal, ahol pontosan meghatározzuk, mikor indulhat el a személyszállítás. A magyar fél március 27-ét jelölte meg várható időpontként” – közölte a miniszter az „Infrastruktúra és összekapcsolódás: a fenntartható növekedés alapjai” című keddi panelbeszélgetésen.
Emlékeztetett arra, hogy február 27-én az első tehervonat Magyarországról megérkezett Szabadkára, amellyel megindult a teherszállítás Szerbia és Magyarország között.
Rámutatott, hogy a Belgrád–Budapest gyorsvasút kiépítése az egyik legmegbízhatóbb és legfenntarthatóbb közlekedési mód, amely Szerbiát Közép-Európával, valamint a keleti térségekkel is összeköti. Szavai szerint a modern és megbízható infrastruktúra kiépítése a jövőbe való befektetés.
– Szerbia elkötelezett az infrastrukturális beruházások mellett. A Belgrád–Szabadka vasútvonal kétvágányú, teljesen villamosított pálya, amely összeköti Szerbiát Magyarországgal, és más országokkal is. A Belgrád–Budapest vasútvonal teljes hossza 386 kilométer. A Szabadkáig tartó szakaszon a vonatok óránkénti 200 kilométeres sebességgel közlekedhetnek, míg Magyarország területén a megengedett sebesség 160 kilométer óránként. A határellenőrzéssel együtt az utazás 3 óra 10 percet vesz igénybe, az InterRegio járatok esetében 3 óra 40 percet. A bejelentett jegy ára 32 euró, de a akár 25 euróra is csökkenhet. Ezenkívül bejelentették, hogy a vasútvonalon naponta 16 – közülük nyolc legmodernebb – szerelvény közlekedik majd. A szerbiai belföldi gyorsvasúti forgalom eddig felülmúlta a várakozásokat mind az utasszám, mind az áruszállítás növekedése tekintetében. Ez megnyitja a kaput Közép-Európa és Eurázsia felé – fejtette ki Sofronijević.
Aleksandar Vlahović, a Szerbiai Közgazdászok Szövetségének elnöke elmondta, hogy Szerbia fejlődési modellje ugyan biztosította a gazdasági növekedést, de ez nem elegendő a közép- és kelet-európai országokhoz való felzárkózáshoz, mivel az egy főre jutó GDP továbbra is csak a régiós átlag mintegy 60 százaléka.
Hangsúlyozta, hogy hiányzik a közberuházások világos, hosszú távú stratégiája és a projektek kiválasztásának átlátható, mérhető hatásokon alapuló módszertana. A közgazdászok szerint minden állami beruházást társadalmi-gazdasági szempontból kellene értékelni, és még a különeljárások esetében is javítani kellene az átláthatóságot a közpénzek hatékonyabb felhasználása érdekében.
– A strukturális korlátok miatt Szerbia nem képes tartósan évi négy százalék feletti növekedésre. Az ország gazdasági kilátásai továbbra is függnek a geopolitikai kockázatoktól, a fegyveres konfliktusoktól, a nagy gazdaságok közötti kereskedelmi feszültségektől, valamint az energetikai helyzettől. Szerbia kis, közepesen fejlett gazdaság. A jelentős tőkebefektetések és külföldi magánberuházások ellenére a gazdaság szerkezete az elmúlt tíz évben nem változott számottevően, és ez magyarázza azt is, hogy az Európai Unióhoz való felzárkózás miért nem halad gyorsabb ütemben – fogalmazott Vlahović.
Marko Čadež, a Szerbiai Gazdasági Kamara elnöke elmondta, hogy az elmúlt tíz évben a Nyugat-Balkánon a kereskedelmi forgalom háromszorosára nőtt, miközben a határátlépési idő az áruforgalomban a korábbi mintegy két óráról valamivel több mint 20 percre csökkent. Hangsúlyozta, hogy az olyan regionális kezdeményezések, mint az Open Balkan, jelentősen felgyorsították az áruk mozgását a térségben.
A fórumon felszólaló Mihailo Janković, az MK Group vezérigazgatója bejelentette, hogy a vállalat új beruházási ciklust indít: több mint 1,2 milliárd eurót fektet be, ebből egymilliárdot megújuló energiaforrásokba, több mint 200 millió eurót mezőgazdaságba, emellett további forrásokat fordít turisztikai és prémium szállodai fejlesztésekre az Adria-régióban.
Nyitókép: Pixabay
