A régió egyik legjelentősebb gazdasági eseménye, a 33. Kopaoniki Üzleti Fórum vasárnap kezdődött, és március 4-éig több mint 1500 résztvevőt és 210 pódiumbeszélgetésen szereplőt hoz össze. A rendezvény középpontjában a versenyképesség, a beruházások, a munkaerőpiac, a digitális átalakulás és a fenntartható fejlődés áll a megváltozott globális gazdasági környezetben.
Az a cél, hogy érdemi vita keretében áttekintsék azokat a kulcsfontosságú kihívásokat, amelyekkel a szerb és a regionális gazdaság szembesül, valamint hogy azonosítsák a fenntartható fejlődés irányait a globális változások közepette.
A megnyitón Aleksandar Vlahović, a Szerbiai Közgazdászok Szövetségének elnöke rámutatott, hogy a fórum idején mindig történik valami jelentős esemény. 2020-ban, két nappal a rendezvény után kitört a koronavírus-járvány, 2022-ben elkezdődött az ukrajnai háború, most pedig mindössze két nappal a fórum előtt az Irán ellen indított támadás váltotta ki a legújabb geopolitikai válságot.
Siniša Mali pénzügyminiszter a fórumon bemutatta Szerbia eredményeit, illetve ismertette a 2028-ig szóló terveket.
– Európában a földgáz és a kőolaj ára is jelentősen megugrott az iráni háború következtében. Szerbia immár 6 éve működik a globális válságok árnyékában. Az elmúlt időszakban megváltozott a geopolitikai helyzet, a globális erőviszonyok, valamint az a mód is, ahogyan a problémákat kezelik. Az ország irányítása ilyen körülmények között nagy kihívást jelent. Szerbiának sikerült megőriznie a geopolitikai stabilitást, fenntartani a gazdasági növekedést, valamint a beruházásokat és a munkahelyeket. Ez nem véletlen, hanem felelősségteljes gazdasági politika eredménye – fejtette ki.
Hangsúlyozta, hogy Szerbiának a következő időszakban alkalmazkodnia kell a globális változásokhoz, ugyanakkor nem szabad eltérnie a fejlődést szolgáló stratégiai céloktól. A világ gyorsabban változik, mint valaha, ezért rugalmasságra és gyors reagálásra van szükség ahhoz, hogy az ország megőrizze fejlődési pályáját.
– Jelenleg rekordalacsony a munkanélküliség. Tavaly decemberben az átlagfizetés elérte az 1059 eurót, a nyugdíjak pedig minden korábbinál magasabbak. A bérek reálértékben 50 százalékkal emelkedtek, ami a polgárok életszínvonalának javulását jelzi. A beruházók nem érkeznének az országba, ha nem lenne stabil és kiszámítható gazdasági környezet. Szerbia makrogazdasági stabilitása rekordokat dönt, és az egyetlen ország a régióban, amely stabil befektetési minősítéssel rendelkezik. Ezenkívül fontos az államadósság szintjének megőrzése annak érdekében, hogy a gazdaságpolitika hosszú távon is fenntartható maradjon – fogalmazott Mali.
Rámutatott arra, hogy 2028-ban új beruházási ciklus indul, amely szorosan kapcsolódik az EXPO 2027 világkiállításhoz. Az a cél, hogy 2027 végére az átlagfizetés elérje az 1400 eurót, a nyugdíj és a minimálbér pedig a 650 eurót. Folytatódik az infrastruktúra-fejlesztés, az autóutak és gyorsutak kiépítése. A jó és biztonságos úthálózat ugyanis alapfeltétele annak, hogy új beruházók érkezzenek az országba.
Jorgovanka Tabaković, a Szerb Nemzeti Bank kormányzója az üzleti fórumon elmondta, hogy a központi bank előrejelzései szerint 2026-ban a bruttó hazai termék (GDP) 3,5 százalékkal, 2027-ben pedig 5 százalékkal nőhet.
– A növekedést az idén elsősorban a belföldi kereslet, a beruházások és a fogyasztás, jövőre pedig a szolgáltatásexport is támogatja, részben az EXPO világkiállítás hatására. Az infláció várhatóan célkereten belül marad mind az idén, mind középtávon. Az NBS figyelmesen követi a geopolitikai és piaci kockázatokat. Az Ugrás a jövőbe program keretében megvalósuló infrastrukturális projektumok jelentősen hozzájárulnak a beruházások növekedéséhez. A külföldi közvetlen befektetések középtávon a GDP 4-5 százalékát érhetik el. Szerbia aranytartalékai jelentősen növekedtek 2012 óta, ami a biztonság, a stabilitás és az ország presztízse szempontjából helyes stratégia volt – fejtette ki Tabaković.
A látogatókat 35 panel, három plenáris ülés és 6 különleges esemény várja, beszédet mond Đuro Macut szerb kormányfő is. A panelbeszélgetésekben részt vesznek a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) képviselői, valamint a vezető regionális vállalatok és nemzetközi szervezetek vezetői.
