Annak ellenére, hogy a Szerbiai Kőolajipari Vállalattal (NIS) kapcsolatos helyzet kedvezőbbé vált, a geopolitikai bizonytalanságok továbbra is hatással vannak a gazdaságra – közölte Jorgovanka Tabaković, a Szerb Nemzeti Bank (NBS) kormányzója az inflációs jelentés bemutatóján.
A pénzügyi szektor rövid és középtávú várakozásai továbbra is az NBS 3 százalékos célja körül, plusz-mínusz 1,5 százalékpont tartományban mozognak. A geopolitikai bizonytalanság leginkább a gazdasági mutatókra, különösen az arany árára van hatással. Januárban az infláció 2,4 százalék volt, az előző év utolsó negyedévében pedig enyhén a cél alatt alakult (decemberben 2,7 százalék). Az infláció januári csökkenéséhez az élelmiszerárak mérséklődése is hozzájárult, részben a kereskedelmi árrés korlátozásáról szóló rendelet hatásának köszönhetően.
Az NBS legfrissebb előrejelzése szerint az infláció szeptemberig 3 százalék körüli céltartományban marad, az év végére pedig megközelíti a 4 százalékot. Az idei GDP-növekedést 3,5 százalékra várják.
Tabaković kiemelte, hogy a kereskedelmi árrés korlátozásáról szóló rendelet megszűnése hatással lehet az inflációra, ugyanakkor az új, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó törvény megakadályozhatja az árrések visszaemelkedését.
Hozzátette, hogy a hitelfeltételek kedvezőbbé váltak, különösen az alacsonyabb jövedelmű lakosság számára: a hitelek decemberben 15,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.
Szerbia jelenleg több mint 53,3 tonna aranytartalékkal rendelkezik, és az ország hazai forrásokból is vásárol. Nemcsak az arany piaci értéke, hanem a mennyisége is nő.
– A Bernben tárolt 3 tonna aranyat logisztikai okok és külön költségek miatt nem sietünk visszahozni az országba. Minden más arany az NBS trezorjaiban található, de ez a 3 tonna, amelyet 2024-ben vásároltunk, Bernben marad, mint szükség esetén rendelkezésre álló tartalék – fejtette ki Tabaković.
A jegybank 2017 óta jelentős eurótartalékot halmozott fel, 11,3 milliárd euróval növelte a készleteket, ami lehetővé tette, hogy az ország felkészüljön az esetleges piaci sokkok kezelésére.
Tabaković szerint Szerbia megnyeri azt a pert, amelyet a Delez Srbija indított az állam ellen a kereskedelmi árrés korlátozásáról szóló rendelet miatt. A keresetet komolytalannak és helytelennek nevezte, hozzátéve, hogy a vállalat olyan lehetőségeket talált, amelyek formálisan legálisak, ám a törvény szándékával ellentétesek.
Újságírói kérdésre válaszolva, amely a vállalat korábbi működésére vonatkozott, Tabaković kiemelte, hogy fenntartja eddigi álláspontját.
– A Delez korábbi tevékenysége is problémás volt. A cég kedvező piaci pozícióban volt Szerbiában, és a jogszabályi kiskapukat kihasználva saját címén, saját székhelyén alapított vállalkozást, majd a törvény adta lehetőségekkel élve öt hónapig működtette azt. A cég jelentős összegeket vitt ki az országból adófizetés nélkül, ami akkoriban nagy közfigyelmet váltott ki – fogalmazott.
Arra a kérdésre, hogy az állam tehetett volna-e valamit, Tabaković rámutatott, hogy a korabeli jogi keretek korlátozottak voltak, amelyeket egyes cégek, mint a Delez, kihasználtak.
A bankkormányzó úgy véli, hogy Szerbia meg fogja nyerni ezt a pert, az államnak ugyanis kötelessége megvédeni saját érdekeit és jogait.
A per a piaci stabilizáció és a fogyasztók védelme érdekében bevezetett árréskorlátozásra vonatkozik, amely az erősödő infláció idején vált szükségessé.
Nyitókép: Jorgovanka Tabaković (Fotó: Beta)
