A hivatásos sofőröket az Európai Unió turistaként kezeli és korlátozza a tartózkodásukat a schengeni övezetben – hívták fel már korábban is a figyelmet a tagállamokban bevezetett új határregisztrációs rendszer (EES) alkalmazásához fűződő problémára a balkáni országok fuvarozóinak képviselői. Mivel csaknem két éve nem kaptak érdemi választ Brüsszelből a problémájukra, ezért a szerbiai, a montenegrói, az észak-macedóniai és a bosznia-hercegovinai fuvarozók bejelentették: január 26-ától lezárják a schengeni övezet határain a teherszállító átkelőhelyeket.
Mint ismeretes, az EES előrelátja, hogy a határátlépéskor mindenkit be kell jegyezni, aki nem állampolgára az unió valamely tagállamának, és be kíván lépni a schengeni övezetbe. A rendelkezést teljes mértékben április 10-étől alkalmazzák a határátkelőkön. Neđo Mandić, a Szerbiai Fuvarozók Egyesületének elnöke szerint az új határregisztrációs rendszer súlyosan veszélyezteti a balkáni szállítmányozást, és már most komoly bizonytalanságot okoz a hivatásos sofőrök körében. A járművezetők ugyanis attól tartanak, hogy a schengeni térségben érvényes tartózkodási korlátozások miatt belépési tilalmat kaphatnak, ami családjuk megélhetését is veszélyezteti. Az új rendelet előrelátja, hogy a beutazó legfeljebb 90 napig tartózkodhat az unió területén. Mandić szerint nincs olyan, az unió területére szállító balkáni sofőr, aki ezt az időkorlátot ne lépné túl 180 napon belül. „Csak az elmúlt három napban öt olyan sofőr helyzetéről értesítették az egyesületünket, akiknek szállítmányai a határátkelőkön ragadtak, mert a sofőröket kitoloncolták” – támasztotta alá a még csak részlegesen bevezetett EES következményeit a fuvarozók képviselője.
Mandić a Tanjugnak adott nyilatkozatában azt is hangsúlyozta, hogy az EES tovább csökkentheti az amúgy is hiányos sofőr- és fuvarozói létszámot, mivel sokan inkább külföldön vállalnak munkát, hogy elkerüljék az esetleges schengeni belépési tilalmat. Kiemelte, hogy sürgősen végleges megoldásra van szükség a nyugat-balkáni hivatásos járművezetők schengeni tartózkodásának kérdésében.
EREDMÉNYTELEN LEVELEZÉS
A szerbiai fuvarozók képviselője elmondta azt is, az egyesületük immár több mint két éve levelez Brüsszellel, ám semmitmondó válaszokat kapnak. Az eddigiekben olyan megoldásokat javasoltak, amelyekről maguk is tudják, hogy nem működnek, mivel a sofőrök sem munkavízumot, sem tartózkodási engedélyt nem tudnak szerezni a jelenlegi szabályok alapján. Kiemelte: a szerbiai egyesület több megoldást is javasolt, amelyeket különösebb indok nélkül sorban elutasított az illetékes szerv. Egyebek között azt is ajánlották, hogy a hivatásos sofőrök esetében bár 135 napra módosítsák a 180 napon belül előrelátott 90 napos tartózkodást, de elutasították. November végén egységes álláspontot is továbbítottak a bosznia-hercegovinai fuvarozók képviselőivel az unió felé, amelyben kérték, hogy személyesen fogadják őket a megoldás érdekében. A két balkáni ország szállítóinak képviselete által meghatározott január 15-ei határidő lejárt, április vészesen közeledik, így érdemi válasz hiányában kénytelenek blokáddal felhívni a figyelmet a gondra – utalt a fuvarozók képviselője a bejelentett határblokádra.
A hír kapcsán a sajtónak Markus Lammert, az Európai Bizottság szóvivője hangsúlyozta: figyelmesen követik a nyugat-balkáni fuvarozók bejelentéseit, és kapcsolatban vannak a térségben a partnereikkel. Kiemelte, hogy az EES alkalmazásával nem vezetnek be új rendelkezéseket a tagállamokban való tartózkodás tekintetében, a rendszer csupán lehetővé teszi a már létező rendelkezések jobb érvényesítését. A 90 napos tartózkodás 180 napon belül olyan határozat, amelyet a schengeni-egyezmény látott elő, ahogyan azt is, hogy minden ennél hosszabb tartózkodást hosszú távú vízum kérelmezésével vagy a tagállamok külön engedélyével lehet megvalósítani – mondta a szóvivő. Hozzátette: már maga az egyezmény is rugalmasan kezeli például a határmentén élő munkások helyzetét, akik ugyanazon a határátkelőn ingáznak naponta, ahogyan azon személyeket is, akik különleges engedéllyel rendelkeznek. Ezen személyeknek ugyanis nem kell bejelentkezniük az EES-rendszerbe, hanem szúrópróbával ellenőrzik őket – sorolta az új határellenőrzési rendszerbe már belefoglalt engedményeket az uniós képviselő. Majd leszögezte: a szabályok egyértelműek, nem változtak és már most rugalmasak.
ÖSSZEFOGÁSRA VAN SZÜKSÉG
A fuvarozók korlátozott uniós tartózkodásának megoldásában megerősítené a nyugat-balkáni képviseleteket, amennyiben egységes állásponttal és együtt lépnének fel – mondta Aleksandar Simić, a Helyi Gazdaságfejlesztési Nemzeti Tömörülés (NALED) ügyvezetője. A szakember szerint a fuvarozók okkal kezdeményezték a megoldás keresését, hisz a szállítmányok határátlépése az egész régiót érinti. A párbeszéd már elkezdődött: Đuro Macut kormányfő már jelezte a gondot a Európai Unió szerbiai megbízottjának – mondta a NALED képviselője, aki szerint ezzel eredményeket lehet elérni. A kérdésre, hogy milyen megoldás tenne eleget Brüsszelnek és a fuvarozók igényeinek is, Simić kitérő választ adott. Hangsúlyozta, hogy ez összetett probléma, amely az egész Nyugat-Balkánt érinti, hisz olyan uniós rendelkezésről van szó, amely miatt a balkáni államok kénytelenek engedményeket kérni.
A határblokádot bejelentő egyesület képviselői hangsúlyozták: a hivatásos sofőrök tulajdonképpen nem csinálnak mást január 26-ától, csak nem szegik meg többé az előírásokat. Magyarán: a szállítóvállalatok a jövőben nem kötelezik a sofőrjüket arra, hogy a schengeni-övezetbe lépjenek, kockáztatva ezzel azt, hogy letartóztassák és kitoloncolják őket, vagy megtiltsák számukra a belépést. Mandić szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a sofőrök a rakományt addig a határig viszik el, ameddig ezt az unió területén érvényes előírások engedik számukra. A fuvarozók továbbra is azt kérik, hogy az Európai Bizottság tárgyaljon a képviselőikkel, és közösen térképezzék fel azokat a lehetséges megoldásokat, amelyek nem veszélyeztetik a hivatásos sofőrök megélhetését és a rakományok szállítását.
