Az állam folyamatosan azon fáradozik, hogy a lakosság és az ipar számára legyen elegendő energia és energiahordozó, és a pénzügyi stabilitásnak köszönhetően Szerbiában nem várhatók korlátozások, megszorítások – közölte tegnap Zorana Mihajlović kormányalelnök, bányászati és energiaügyi miniszter.
– Nem könnyű a helyzet, nem is vagyunk tudatában a válság méretének. Biztosítani igyekszünk mindent, amire szükség van, de vannak dolgok, amikre nem lehetünk hatással. Hivatalosan ugyan nem vagyunk rendkívüli helyzetben, de valójában Európa is, a világ is abban van, mert ez olyan válság, amely még eltart, és világméretű recesszió felé vezet – mondta a miniszter a Happy tévé műsorában. Megjegyezte, a Világbank gazdasági növekedési előrejelzése erre az évre 5,7 százalék volt, most már csak 2,7 százalék, és további csökkenés várható. „Minden alkalommal, amikor más országok energetikai minisztereivel beszélgetek, azt látom, hogy komoly gondokat okoz nekik a minimum szavatolása is, ami nekünk már sikerült. A gázszektorbeli együttműködésről tárgyaltam Ilham Alijevvel, Azerbajdzsán elnökével, ugyanis jövőre, amikor elkészül a bulgáriai gázcsatlakozás, lehetőségünk nyílik beszerezni azrebajdzsáni földgázt is. Kapcsolataink kitűnőek, ehhez a stratégiai partnerségen kívül a két államfő barátsága is hozzájárul. Szóba került az elektroenergetikai együttműködés is, mert Azerbajdzsán villanyáramot is exportál, valamint mezőgazdasági témák is terítéken voltak” – ismertette Mihajlović. Hangsúlyozta, hosszú távon csak a megújuló energiaforrások nagyobb arányú kiaknázása jelenthet biztos ellátást, egyúttal gazdasági növekedést is.
– A villanygazdasági vállalatokat vezető személyek a távoli múltban élnek, nem stratégiákban gondolkodnak. Mi az új kapacitások építésének felgyorsítását javasoljuk, és az ennek nyomán meginduló fejlesztés középpontjába a Szerbiai Villanygazdaságot helyeznénk, melynek stratégiai partnerségre kell lépnie a beruházókkal. A nálunk megtermelt energiát az itthoni szükségletek kielégítésére kell fordítani, s csak utána következhet a kivitel – fejtette ki a miniszter asszony a Happy tévében. Korábban a Euronews Srbija portálnak adott interjúban arról beszélt, tény, hogy árambehozatalra szorulunk, a napi szükségletek 12–15 százalékát importáljuk, de december óta némileg jobbra fordult a helyzet.
– Évek óta semmi befektetés nem történt, most mintegy 150 millió euróra lesz szükség a helyzet stabilizálásához. Kár, hogy hat éven át nem gondoltak a fejlesztésre, kereshetett volna az EPS az áramtermelésen, így viszont az év végéig egymilliárd eurót kell fordítanunk a behozatalra – mondta.
A gázellátást illetően kifejtette, hogy a legfontosabb projektumnak számító bulgáriai konnektoron kívül nagyon fontos kapcsolatot építeni a régió minden országával, de nem kevésbé fontos egy újabb föld alatti gáztározó építése sem.
– Ha más európai orszgágokhoz hasonlítjuk magunkat, nem vagyunk náluknál rosszabb helyzetben, noha majdnem 100 százalékban az orosz gáztól függünk. Németországgal ugyanez a helyzet, ami nagy hiba, és lényegtelen, hogy ki a beszállító, az a gond, amikor egyetlen ellátótól függ az ország. Jövőre már üzemel a Niš–Dimitrovgrad gázvezeték, és a gáz 40 százalékát is máshonnan szerezhetjük be – mondta Mihajlović, aki a lehetséges alternatív források közé sorolta Azerbajdzsánt és a cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas terminál építését, de hangsúlyozta, cél a Horvátországgal való kapcsolatfelvétel is, a szomszédos ország ugyanis Krk szigetén bővíti tározói kapacitásait. Úgyszintén együtt kell működni Romániával, és így Szerbia tranzitállammá válhatna. Az energiaügyi tárca kabinetjéből kiadott közlemény szerint a miniszter elmondta még, évi 2 milliárd köbméter gáz vásárlásáról van megállapodásunk a Gazprommal, tározói kapacitásokat bérlünk Magyarországon, és legyen a következő tél bármilyen bonyolult, lesz az országnak elegendő földgáza mind a lakosság, mind az ipar számára. (Tanjug)
