Nincs lehetőség kollektív per indítására, csakis egyénileg pereskedhetnek azok a polgárok, akik az ország számos településén kialakult, többnapos áramszünet miatt kárt szenvedtek – jelentette ki Goran Papović, a Szerbiai Nemzeti Fogyasztóvédelmi Szervezet elnöke, hozzátéve, az egyéni pereskedési folyamat ráadásul hosszadalmas és bizonytalan.
Reagálta ezt Ivica Dačić belügyminiszter azon egy korábbi kijelentésére, miszerint a köztársasági válságtörzs ülésén záradékot fogalmaztak meg, amely alapján azokban az önkormányzatokban, amelyekben az időjárási viszonyok miatt rendkívüli helyzetet vezettek be, az állam kártérítést fizet majd.
Mint azt Goran Papović nyilatkozta, a kollektív perhez való jog – amelyet a nyilvánosságban lehetőségként említenek a kár megtérítésére – 2012-ben megszűnt, miután az Alkotmánybíróság kimondta, a polgári perrendtartásról szóló törvényben helytelenül van megfogalmazva. Szerinte ehhez a döntéshez erős kereskedelmi lobbi is hozzájárult.
– Mindvégig azt kértük, hogy a törvénybe térjen vissza a kollektív per lehetősége. Felajánlottuk, hogy megfelelő megfogalmazást készítünk, de a jelenlegi igazságügyi miniszter ígérete ellenére sem beszéltünk még erről – mondta.
A szervezet elnöke kijelentette, a kollektív védelem igénylése lehetséges, de legjobb esetben is évekig tart míg reagálnak rá. Hozzátette, amikor a Szerbiai Nemzeti Fogyasztóvédelmi Szervezet nyújtott be ilyen kérelmet, akkor három év múlva kaptak választ, amikorra a probléma már megoldódott.
– A szolgáltató számára ilyenkor a legnagyobb büntetés egy figyelmeztetésben merül ki. A kollektív per egy egészen más dolog. Bizonyítani kell, hogy ezúttal a kár a hó, mint vis maior, vagy mulasztás miatt keletkezett-e. Az elemi csapást nem lehet valaki tudatlanságára vagy hanyagságára redukálni – mondta Goran Papović.
Szerinte a károkat helyi önkormányzat is megtérítheti, mert a fogyasztónak joga van mindezt igényelni, ha például a hűtőben megromlott az élelmiszer. Ugyanakkor az eljárás hosszadalmas és bizonytalan.
Nyitókép: Pixabay
