A Topolyai-tó vízszintjének csökkenése nem újabb keletű jelenség. A mesterségesen kialakított tározó sorsa ma már nem pusztán környezetvédelmi kérdés. A vízszint alakulása jól mutatja, hogyan alkalmazkodik – vagy éppen nem alkalmazkodik – térségünk a klímaváltozás kihívásaihoz. Az előttünk álló évek döntik el, hogy sikerül-e megőrizni ezt a különleges vízfelületet a következő nemzedékek számára, vagy a tó történetének egyik legnehezebb időszakát éljük.
A Topolyai-tó évtizedek óta a község egyik legfontosabb természeti értéke. A horgászok kedvelt célpontja, a kirándulók pihenőhelye, sport- és szabadidős rendezvények helyszíne, ugyanakkor a környék élővilágának is meghatározó élőhelye. Az elmúlt években azonban egyre gyakrabban merül fel a kérdés: meddig maradhat fenn jelenlegi formájában, ha a vízszint folyamatosan csökken? A probléma nem új keletű. Már tíz évvel ezelőtt is előfordult, hogy a tó vízállása történelmi mélypontra süllyedt, ám az utóbbi néhány évben a helyzet ismét kritikussá vált.
A tó kezelésével megbízott AquaTop Kft. igazgatója, Ivanics Zoltán elmondta, hogy a vízhiány hátterében több tényező áll. Az elmúlt évek csapadékszegény időjárása, az egyre hosszabb és forróbb nyarak, valamint a fokozott párolgás jelentősen csökkentették a tó természetes vízkészletét. Ehhez társul a Krivaja és a Bácsér patak vízhozamának ingadozása, illetve az a tény, hogy a tó vízutánpótlása ma már nem képes lépést tartani a veszteségekkel. A klímaváltozás következtében ezek a szélsőségek várhatóan nem átmeneti jelenségek, hanem egy új, tartós állapot részei lesznek. Jelenleg azonban szerencsére az a helyzet, hogy halpusztulást, vagy egyéb rendellenes, nem kívánatos jelenséget a vízszint csökkenésén kívül nem észleltek.
A strand rész rendezett, az AquaTop munkatársai rendszeresen karbantartják a területet. A fiatalok és idősebbek is szép számban keresik fel azt a részt, főleg az esti órákban, amikor tervezett, esetenként spontán zenei programok részesei is lehetnek. A gond nem csupán a víz mennyiségét érinti. A kisebb víztömeg gyorsabban felmelegszik, ami kedvez az algák elszaporodásának és rontja a vízminőséget. Az idei vizsgálatok szerint ugyan a tó mikrobiológiai szempontból alkalmas fürdésre. A tó ökológiai jelentősége messze túlmutat a szabadidős használaton. A nádasok és sekély vízterületek számos halfaj, vízimadár és más élőlény számára biztosítanak élőhelyet. Tartósan alacsony vízállás esetén ezek az élőhelyek zsugorodnak, romlik a halállomány természetes szaporodása, és csökken a tó biológiai sokfélesége. Mindez a horgászturizmust és a helyi idegenforgalmat is kedvezőtlenül érintheti.
Ivanics azt is elmondta, hogy a szakemberek szerint hosszú távon nem elegendő kizárólag az öntözési korlátozás. Csakis egy korszerű vízpótlási rendszer jelenthet tartós megoldást. Állítólag már készülnek olyan tervek, amelyek a Tisza–Csik-ér–Krivaja vízrendszeren keresztül biztosítanák a tó rendszeres vízellátását, de ezek megvalósítása jelentős beruházást igényel.
Mindeközben a helyi közösség szerepe sem elhanyagolható. A tópart tisztán tartása, a szennyezések csökkentése, a felelős vízhasználat és a természetvédelmi szemlélet mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ez a mesterséges tó még hosszú évtizedekig Topolya egyik legnagyobb értéke maradjon.
Nyitókép: A jelentős kipárolgás és a vízpótlás hiányának hatása szemmel látható (Tóth Péter felvétele)
