Megnövekedett a kereslet a külföldi valuták iránt az elmúlt két hétben – közölte a Szerb Nemzeti Bank.
A szakembereik elemzése szerint ez részben annak a megszokott, egyébként is jellemző változásnak a következménye, amelyet elsősorban a hazai cégek idényhez kötött tevékenysége vált ki a piacon. Ezúttal azonban jelentősen kihat a keresletre az is, hogy Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) ellen érvényesített amerikai szankciók következményétől tartó lakosok több külföldi valutát vásárolnak – áll a központi bank közleményében.
Ugyanitt kiemelik, hogy a polgárok ilyen hozzáállásának hátterében az olyan sajtócímek, valamint a közösségi médiában terjedő bejegyzések állnak, amelyeknek egyáltalán nincs valóságalapja, és céljuk a pánikkeltés. A Szerb Nemzeti Bank közleményeiben eddig is hangsúlyozták, hogy az ország pénzügyi rendszere stabil és megkérdőjelezhetetlen – erősítették meg a nemzeti bank szakemberei.
Hozzátették, a központi banknak vannak olyan mechanizmusai, amelyekkel stabilan tudja tartani a valuták árfolyamát, ahogyan korábban is tette ezt a koronavírus-járvány idején és az orosz–ukrán háború kitörésekor is.
Jelenleg is a korábban felhalmozott devizatartalékokkal ellensúlyozza a megnövekedett keresletet annak érdekében, hogy ez ne hasson ki az árfolyam alakulására – magyarázták az illetékesek. Kiemelték, hogy egyes pénzváltókban csak a hirtelen megnövekedett kereslet miatt volt hiány külföldi valutákból, ami egyáltalán nem jelenti azt, hogy valódi gondok lennének az euró pénznem biztosításával a szerb valutapiacon.
AZ ÁLLAM ELLENSÚLYOZHATJA A KÖVETKEZMÉNYEKET
Vladimir Vasić bankár és pénzügyi tanácsadó szerint az árfolyam változtatása jelenleg nem szolgálja a szerbiai polgárok érdekeit. A szakember a Beta hírügynökségnek elmondta, hogy a megnövekedett kereslet normális emberi reakció, és véleménye szerint semmi nem utal arra, hogy pánik keletkezett volna.
A pénzügyi tanácsadó hangsúlyozta, fontos, hogy a lakosok higgyenek abban, hogy az ország rendelkezik elegendő devizatartalékkal. A nemzeti bank közleményei szerint ezek a tartalékok hatalmasak, elérik a 30 milliárdot, és ez elegendő ahhoz, hogy megőrizzék az árfolyamot. A szakember hangsúlyozta, abban is bízniuk kell a polgároknak, hogy az államnak van elegendő pénze, hogy a környező országból beszerezze a szükséges üzemanyagot, valamint arra, hogy ellensúlyozza a többletköltségeket annak érdekében, hogy a NIS leállásának következményeit ne érezzék meg sem a lakosok, sem az ország gazdasága. Az árakat mérsékelhetik a jövedéki adó, az általános forgalmi adó és minden olyan illeték által, amelyet egy liter üzemanyag árába felszámolnak – mondta Vladimir Vasić.
A NIS ügyét az elkövetkező 2-3 hónapban meg kell oldani elsősorban az ott dolgozók érdekében, de mindazok miatt is, akik tudják, mekkora a NIS hatása az ország gazdaságára nézve – tette hozzá.
MAGYARORSZÁGRÓL ÉRKEZIK A SZÜKSÉGES ÜZEMANYAG JELENTŐS RÉSZE
Bonyolódik a helyzet az országban a NIS ellen bevezetett szankciók következményeként – mondta hétfőn Dubravka Đedović Handanović energiaügyi miniszter. A problémák közül kiemelte, hogy Szerbiában csaknem 50 településen kizárólag a NIS-nek vannak töltőállomásai. A többi között Péterrévén, Csókán, Homokréven (Mokrin), Cservenkán, Szivácon, Futakon, Kiszácson, Kerényen (Kljajićevo), Őrszálláson (Stanišič), Sztapáron, Ókéren (Zmajevo), Csúrogon, Sajkásgyörgyén (Đurđevo) és Tamáslakán (Tomaševac) is csak a Szerbiai Kőolajipari Vállalat tulajdonában levő benzinkút működik.
Lehet, hogy egyes régiókban pár kilométerrel többet kell majd utazni az üzemanyagért, ám ez nem azt jelenti, hogy visszatérnek a délszláv háborúk idején tapasztaltak. Nem kell attól tartaniuk a lakosoknak, hogy flakononként gyűjtjük össze a benzint és a dízelt – nyilatkozta a helyzettel kapcsolatban Nebojša Atanacković, a Szerbiai Munkáltatók Uniójának tiszteletbeli elnöke, aki egyben egy töltőállomás tulajdonosa is. Elmondta, több töltőállomás és cég is jelezte, hogy más beszállítóktól kértek ajánlatot az üzemanyag-ellátás biztosítása érdekében.
Az ország területén mintegy 400 NIS és a Lukoil benzinkút működik, illetve ezenkívül van még ezer más töltőállomás is – magyarázta. Atanacković szerint annyi történik, hogy míg az eddigiekben a töltőállomások átlagban 80 százalékban a NIS-től vásárolták az üzemanyagot, addig mostantól szétoszlik a beszerzés más leszállítók között. A szükséges üzemanyag egy része Észak-Macedóniából érkezik majd, a NIS működésének leállása miatt keletkezett hiány nagyobb részét előreláthatólag Magyarországról fogják biztosítani. A szomszédos országnak ugyanis nagy finomítója van, és emellett saját tárolói vannak Szerbia területén, így könnyen megoldja a szállítást – részletezte a munkáltatók képviselője.
Hangsúlyozta, hogy előnyös lenne, ha minél gazdaságosabb szállítást lehetne biztosítani. Ezentúl főként tartályokban érkezik az üzemanyag az országba, feltehetően tehervonatokon olyan központi tárolókba, ahonnan már rövidebb úton lehet leszállítani a szükséges mennyiséget a töltőállomásokra – mondta.
VÁRHATÓ-E DRÁGULÁS?
Atanacković szerint egyelőre nem lehet előrelátni, hogyan alakulnak az árak, de egy biztos: az állam kihathat az üzemanyagárak alakulására. Az adóztatás különböző formáinak alakításával, vagy a legfelső ár meghatározásával elérheti, hogy az árak hozzávetőlegesen azon a szinten maradjanak, amelyen most vannak – erősítette meg a munkáltatók képviselője.
Hangsúlyozta, hogy emellett valószínűleg ellensúlyoznia kell az államnak a piaci lehetőségekből adódó különbségeket is, hisz a kőolajszármazékok beszerzése nyilvánvalóan drágábban történik majd, mint az eddigiekben. Ennek ellenére Atanacković lehetőséget lát a helyzetben arra, hogy új rendszert alakítson ki Szerbia, amellyel visszahozhatja, hogy ezek után is jelentős tartalékokkal rendelkezzen – mondta.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a más forrásokból szerzett üzemanyag beszerzési ára nem okvetlenül lesz drágább, mint amennyiért a NIS-től vásárolták a töltőállomások a kőolajszármazékokat. „Ezzel nem a NIS árkalkulációjának elemzését firtatom, hanem a benzinkutak lehetőségeire szeretnék rávilágítani” – tette hozzá Atanacković azon tapasztalatok alapján, amelyeket a töltőállomás tulajdonosaként szerzett.
Nyitókép: Dávid Csilla felvétele
