A 11. századi alapokkal rendelkező, négytornyú pécsi Szent Péter- és Szent Pál-székesegyház története csaknem egy évezred építészeti változásait őrzi. A történelem folyamán többször is súlyos károkat szenvedett, az oszmán hódoltság idején pedig nyugati részét dzsámiként használták, míg a templom többi részében élelmiszert és hadianyagot raktároztak. Mai, egységes neoromán arculatát az 1882-ben megkezdett nagyszabású átépítés során nyerte el, amely Friedrich von Schmidt tervei alapján az Árpád-kori székesegyház képének helyreállítására törekedett. A munkálatok során számos barokk berendezési tárgy és középkori épületrész is áldozatul esett. A megújult székesegyházat 1891. június 22-én Ferenc József jelenlétében szentelték fel.
Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele
