Szerbiában 2025 folyamán 49 dolgozó vesztette életét munkahelyi baleset következtében, míg egy évvel korábban ez a szám még magasabb volt: 59. A legveszélyesebb ágazatnak az építőipar számít. A felügyelők több esetben is megállapították, hogy a munkások nem biztonságos körülmények között dolgoztak, nem rendelkeztek megfelelő védőfelszereléssel, illetve nem kapták meg a munkavégzéshez szükséges képzést.
Az idén is több halálos munkabaleset történt. A legutóbbi szeptember 12-én történt, az újbelgrádi vasútállomás és a vasúti híd rekonstrukciójánál. A 46 éves munkás mintegy tíz méter magasból zuhant le és a helyszínen életét vesztette.
Néhány nappal korábban, szeptember 9-én egy másik dolgozó egy építésben lévő épület ötödik emeletéről zuhant le egy trolibusz tetejére. Augusztusban a Kolubara bányamedence területén halt meg egy munkás, aki a Szerbiai Villanygazdaság (EPS) alkalmazásában állt. Júniusban pedig a nagybecskereki Linglong gyárban történt halálos baleset: egy dolgozó egy meghibásodott gép javítása közben vesztette életét, miközben a gépet egy másik munkás bekapcsolta.
Szerbiában 2025-ben összesen 49 dolgozó vesztette életét munkahelyi balesetek következtében. Közülük 33-an halálos kimenetelű munkahelyi sérülések miatt hunytak el, 13-an súlyos sérüléseket követően vesztették életüket, három ember pedig kollektív munkabaleset következtében halt meg.
A felügyelőség a munkabalesetek vizsgálata során arra a következtetésre jutott, hogy a munkáltatók sokszor nem tartják be a munkavédelemre vonatkozó törvényi és egyéb előírásokat. A leggyakoribb baleseti okok között szerepel a magasban végzett nem biztonságos munkavégzés, az előírt egyéni védőeszközök és felszerelések használatának hiánya, valamint a nem megfelelően biztosított gödrökben és árkokban végzett munka.
A statisztikák és az egyes esetek is azt mutatják, hogy a munkavédelmi előírások betartása továbbra is komoly problémát jelent Szerbiában, különösen az építőiparban és más veszélyes ágazatokban.
A felügyelőség jelentése arra is rámutat, hogy az építőiparban történt halálos, illetve súlyos munkabalesetek egy részének áldozatai nem rendelkeztek munkaszerződéssel. A feketén foglalkoztatott dolgozókat a munkáltatók többnyire időszakos, alkalmi vagy szezonális munkákra alkalmazzák, és sok esetben úgy kezdik meg a munkát, hogy előzetesen nem ismertetik velük a munkafolyamatokat, nem ellenőrzik kellőképpen szakmai alkalmasságukat, illetve nem részesítik őket megfelelő munkavédelmi oktatásban. Mindez jelentősen növeli a munkabalesetek kockázatát.
A legveszélyesebb ágazatok közé az építőipar és az ipar tartozik. A halálos kimenetelű munkabalesetek csaknem fele, 47,8 százaléka az építőiparban történt. Az ipar 21,7 százalékkal követi, majd a mezőgazdaság és az erdészet 10,9, a szállítás és raktározás pedig 6,5 százalékkal.
2025-ben a munkabalesetek halálos áldozatai között három Európai Unión kívüli külföldi állampolgár és két nő is volt. A legtöbb halálos kimenetelű baleset pénteken történt, összesen 11. Az elhunytak között a legtöbben az 56–60 év közötti korosztályba tartoztak, szám szerint 11-en, míg az 51–55 év közöttiek közül tízen vesztették életüket. Ugyanakkor négy, 65 évnél idősebb dolgozó, valamint három 26–30 év közötti munkás is az áldozatok között volt.
2024-ben még magasabb volt a halálos munkabalesetek száma. A felügyelőség adatai szerint abban az évben 59 ember vesztette életét munkahelyi baleset következtében. 2023-ban pedig 40 halálos kimenetelű munkasérülést regisztráltak.
Bár az áldozatok száma évről évre változik, az adatok alapján továbbra is az építőipar számít az egyik legveszélyesebb ágazatnak. A munkások gyakran nem biztonságos körülmények között, nem megfelelően kialakított állványokon dolgoznak, és egyes esetekben a szükséges védőfelszereléssel sem rendelkeznek.
Nyitókép: Ótos András felvétele
