Jelenleg nem az a kérdés, hogy Szerbiában drágul-e a földgáz, sokkal inkább az, hogy lesz-e egyáltalán – mondta Miloš Zdravković energetikai szakértő az N1 televízió műsorában. A szakember az Európai Unió Tanácsának azon döntéséről beszélt, amely szerint 2026. január 1-jétől a tagországokban megtiltják az orosz gáz beszerzését és szállítását a harmadik országokba, azzal, hogy az érvényben levő szerződések esetében átmeneti időszakokat biztosítanak, de a hosszú távú szerződések esetében is legkésőbb 2028. január 1-jétől érvényesítik a tilalmat.
Európa azon területének, ahol Szerbia is elhelyezkedik, nincs alternatív gázvezetéke, így kizárólag az orosz ellátásra támaszkodhat a régió – erősítette meg a napokban elhangzott aggodalmakat Miloš Zdravković. „Szerbia már kapcsolódott a bolgár vezetékhez, ám arról senki sem beszél, hogy ezt a vezetéket Bulgáriában még nem fejezték be” – mutatott rá a szakértő. Hozzátette: ha az említett vezetéket be is fejezik Bulgáriában, és végső esetben rákapcsolják a görög Alexandrúpoli kikötőben levő LNG-terminálra, a „cseppfolyós gázt akkor sem lehet a sarki boltban venni”. Az LNG beszerzését előre megkötött, kötelező érvényű szerződésekkel lehet biztosítani – magyarázta a szakember.
Miloš Zdravković kiemelte az említett útvonalon esetlegesen beszerezhető mennyiséghez fűződő gondokat is. Ebből a forrásból ugyanis csak 1,8 milliárd köbméter gáz érkezhet Szerbiába, ami közel sem elegendő ahhoz, hogy az országos szükségleteket fedezze. Szerbia ipara 1,73 milliárd köbmétert használ el, a nagyvárosaink fűtésére további 0,65 milliárd köbméterre van szükség, a háztartások pedig 0,3 milliárd köbméter földgázt fogyasztanak – vázolta az országos fogyasztás eloszlását az energetikai szakértő.
Kiemelte: Európa a földgázszükségleteinek 40 százalékát orosz forrásból biztosította, és ezt az arányt sohasem sikerült 13 százalék alá csökkentenie. Függött az orosz energiaforrásoktól, és ezt azzal szüntetné meg, hogy egységes beszerzést vezet be a tagállamaiban. Egyes északi országok, amelyeknek van kijárata a tengerre, és fejlett infrastruktúrával is rendelkeznek, számítanak arra, hogy a Közép-európai államokat is ellássák. Ezt gázvezetékeken keresztül tudják megtenni, ám ezek kapacitása nem akkora, hogy Szerbiába is jusson földgáz – magyarázta a szakember.
