Oroszország külkereskedelme az ukrajnai háború kezdete óta radikálisan megváltozott: az Európai Unió, mint a legfontosabb partner, szinte teljesen háttérbe szorult, helyét Kína vette át a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet (wiiw) elemzése alapján.
A wiiw kimutatása szerint az EU részesedése az orosz exportból a 2022 előtti, csaknem 50 százalékról mindössze 8 százalékra esett vissza. Kína ma az orosz export mintegy 30 százalékát és az import 35 százalékát adja.
„A szankciók felforgatták Oroszország külkereskedelmét és ebből Kína profitál leginkább gazdaságilag és geopolitikailag egyaránt” – mondta Vasily Astrov, a wiiw oroszországi szakértője.
Különösen az olajkereskedelemben jelentős a változás: Kína és India lett az orosz kőolaj legnagyobb felvásárlója, gyakran nagyon kedvező feltételekkel. Ugyanakkor Kína lett a legfontosabb forrása a high-tech termékek, többek között a szankcionált nyugati áruk oroszországi behozatalának. Becslések szerint ma már az orosz hadiipar számára szükséges számítógépes chipek és elektronika 80-90 százaléka Kínából és Hongkongból származik.
„A szankciók végül nem hagytak más választást az orosz vezetésnek” – mondta Astrov. A problémát az jelenti, hogy Kína nem tudja helyettesíteni a nyugati beruházási javakat, például a speciális gépeket, félvezetőket vagy repülőgép-hajtóművek alkatrészeit.
A kínai közvetlen befektetések Oroszországban rendkívül alacsonyak. Kína elsősorban fogyasztási cikkeket, például autókat és elektronikát exportál, de alig fektet be gyárakba – állapítja meg a tanulmány.
