Szerbiában jelenleg nagyon magas a parlagfű pollenkoncentrációja, ami súlyos egészségi és környezeti problémát okoz. Dragan Glamočić mezőgazdasági miniszter kijelentette, hogy a 2006-os rendelet alapján minden termőföld-tulajdonos köteles kiirtani a parlagfüvet a parcelláján. Kiemelte, hogy a minisztérium ellenőrzéseket végez, és minden községet figyelmeztettek.
A tulajdonosoknak a gyakorlatban egy hetük van arra, hogy eltávolítsák a gyomnövényt. Ha ezt nem teszik meg, a városi hivatal végzi el helyettük a parlagfű irtását, a földtulajdonos pedig köteles fizetni.
Rámutatott arra, hogy a kevés felügyelő miatt lehetetlen elvégezni az ellenőrzéseket az egész ország területén, ezért a helyi önkormányzatok kötelesek foglalkozni a témával.
Számos mezőgazdasági egyesület képviselője reagált Glamočić figyelmeztetésére, hangsúlyozva, hogy éppen az állam az, amely nem tesz semmit a parlagfű elleni küzdelemben.
Predrag Veljković, az Asocijacija 2022 egyesület képviselője elmondta, hogy például Kraljevo tele van parlagfűvel.
A gazdák megsemmisítik a gyomnövényt a földjeiken, de nem azért, mert Glamočić ezt elrendelte, hanem azért, mert tönkreteszi a termést. A közterületeket benőtte a parlagfű, de az állam nem tesz semmit ellene. A gyomnövény, amely allergiás reakciókat okoz és a pollenkoncentrációja magas, ellepte az utak és a vasutak környékét is. Semmit sem ér, ha a gazdák elvégzik a parlagfűirtást a földjeiken, ha az állam és a helyi önkormányzatok nem teszik ugyanezt a közterületeken, illetve az elhagyatott, megműveletlen termőföldeken, ahonnan a gyomnövény minden évben terjed – fejtette ki Veljković.
Goran Vasić, a mácsvai körzet tejtermelőinek egyesületi elnöke elmondta, hogy Glamočićnak idejében, még a gyomnövény virágzása előtt kellett volna elbeszélgetnie a mezőgazdasági egyesületek képviselőivel a teendőkről, nem pedig most fenyegetőzni.
– Mi kiirtjuk a parlagfüvet a saját szántóinkon, de a gyorsforgalmi utak mentén senki sem végzi el a munkát, pedig egyes magáncégeket azért fizetnek, hogy karbantartsák a területet. A legnagyobb felelősség a helyi önkormányzatokat terheli – mutatott rá Vasić, hozzátéve, hogy Szabács (Šabac) környékét, ahol ő maga is él, ellepte a parlagfű.
Nedeljko Savić, a Stig egyesület elnöke elmondta, hogy azon a környéken a gazdák kötelesek megsemmisíteni a parlagfüvet, mivel veszélyezteti a termést, ugyanakkor soha nem látta, hogy Požarevac város, amely évente 12 millió dinárt különít el erre célra, ezt elvégezte volna.
Minden évben ennyi pénzt különítenek el a parlagfű megsemmisítésére, és 7 milliót a rágcsálók irtására. Ennek ellenére soha nem láttam, hogy eltávolították volna a parlagfüvet a közterületeken és a megműveletlen termőföldeken – fogalmazott Savić.
Đoko Ćurčić, a Titel községhez tartozó Vilovo településről elmondta, hogy a szárazság olyan mértékű, hogy a környéken nincs parlagfű.
– A mezőgazdasági miniszter azt követeli, hogy alkalmazzuk a nekik kedvező rendeletet, de nem azokat, amelyek a mi hasznunkra válnának. Glamočić a parlagfűről beszél, de közben nem látja a katasztrofális szárazság következményeit, és hogy a gazdáknak nélkülözhetetlen volna a segítség a megmaradáshoz. A többi rendelet nem fontos számára – mondta a gazda.
Jovica Jakšić, a Szerbiai Mezőgazdasági Termelők Független Társulásának elnöke szintén kiemelte, hogy a gazdák, amennyire tőlük telik megsemmisítik a gyomnövényt, de fontos akciót szervezni, mivel az utak környékét ellepi a parlagfű, és senki nem tesz semmit ellene.
A 2006-os rendelet nem ír elő pénzbeli bírságot, ezért nem világos Glamočić fenyegetése, hogy aki nem semmisíti meg a parlagfüvet, fizetnie kell azért, hogy helyette más valaki végezze el a munkát.
Nyitókép: Dragan Glamočić (Fotó: Beta)
