Változásra van szükség a magyar mezőgazdaságban, a kihívásoknak csak úgy lehet megfelelni, ha önmagunkban megtaláljuk a változást – mondta Nagy István magyar agrárminiszter csütörtökön a több mint 200 kiállítót felvonultató, 34. Farmer Expo megnyitóján Debrecenben.
– Négyféle terepen küzdünk ma; a virtuális világban, a valóságban, valamint a nemzetközi és hazai színtéren – fogalmazott Nagy István.
A nemzetközi kihívásokról szólva kiemelte Tarasz Kacska ukrán miniszterelnök-helyettessel folytatott szerdai megbeszélését, amelyen megállapodtak arról, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek előtt Magyarország továbbra is zárva tartja határait, ugyanis ha beengednék a termékeket, felborulna a magyar piac.
A brüsszeli költségvetési tervezetet Magyarország elutasítja, mert az európai agrárium finanszírozására tett javaslat elfogadásával feladnák az európai agráriumot, átcsoportosítanák az európai gazdák pénzét Ukrajnába. Ez a tervezet ellehetetlenítené a magyar és uniós gazdák jövőjét – fogalmazott.
– Az EU és a dél-amerikai országok szabadkereskedelmi egyezménye is újabb veszélyeket rejt a magyar gazdákra nézve is, mivel újabb, ellenőrizetlen körülmények közül érkező termékekkel árasztanák el az Európai Uniót – mondta a miniszter.
Kitért arra is, hogy óriási nehézséget jelent az is, hogy a virtuális térben kontroll nélküli hamis információk jelennek meg, és ezek korrigálása rengeteg időt vesz el.
Az agrárium hazai kihívásai közül kiemelte a kora tavaszi fagyot, amely a gyümölcsösökben 80-100 százalékos kárt okozott, a ragadós száj- és körömfájást, amely miatt majd 10 ezer szarvasmarha és ugyanennyi sertés veszett oda, továbbá a madárinfluenzát, amely a dél-alföldi területen idézett elő nagy károkat. A kiskérődzők pestise és a lóherpesz is megjelent, és komoly félelmet jelentett a déli határon felbukkanó afrikai sertéspestisvírus – tette hozzá, megjegyezve: a szőlészeket sem kímélte az év, 14 borvidéken jelent meg a szőlősárgaság, amelyet az amerikai szőlőkabóca terjeszt.
A járványok mellett az aszály jelentette még a legnagyobb kihívást – mondta. Miután az előrejelzések előrevetítették, hogy az EU legforróbb nyara várható, a kormány megalakította az Aszályvédelmi Operatív Törzset és átcsoportosított 4,7 milliárd forintot a csatornák javítására, hogy a lehető legtöbb vizet lehessen betárazni, így mostanra 990 ezer köbméter víz van a tározókban. A kormány arról is döntött, hogy 10 milliárd forintban átvállalja a gazdáktól a vízdíjat.
A legaszályosabb 2022-es évben 579 178 ezer hektár területen 22 ezer ügyfelet érintve jelentettek aszálykárt, az idén, a legforróbb nyáron eddig még nem érte el ez a szám a 400 ezer hektárt – tette hozzá.
Eddig 1300 sikeres pályázat révén 178 milliárd forintnyi pályázati forrással segítették az öntözési infrastruktúra megújítását, és jelenleg is vannak nyitott pályázatok – közölte.
Kiemelte, hogy a 21. század mezőgazdaságát most alapozzák meg annak minden nehézségével, és nincs jobb válasz a kihívásokra, mint a fejlesztés.
A miniszter szerint a gazdáknak úgy kell kalkulálniuk, hogy Dunántúl és Észak-Magyarország megtermeli a hazai kukoricaszükségletet, a Dél-Alföldön pedig a vetésforgót úgy kell megtervezni, hogy őszi vetésű, tavaszi aratású gabonafélék legyenek benne, illetve esetleg napraforgó, amely tolerálja a meleget.
A gazdák ebben nincsenek egyedül, ha a változás útjára kívánnak lépni, akkor a kormány a forrást és a megoldást biztosítja ehhez számukra – mondta a miniszter.
Nyitókép: MTI
