A Szerbiai Gazdasági Kamara jelentései szerint a betegszabadsággal való visszaélés komoly problémát jelent a munkaadók számára, mert veszélyezteti a folyamatban levő befektetéseket és nehezíti az új beruházásokat. A kamara olyan információkat is nyilvánosságra hozott, melyek szerint a probléma akkora méreteket öltött az országban, hogy egyes vállalatok kénytelenek voltak leállítani a gyártósoraikat a nyári hónapokban. Ugyanakkor a hivatalos kimutatások szerint Szerbiában a betegszabadságok tekintetében nincs több visszaélés, mint más országokban – írta a Biznis.rs.
A szakportál megpróbált utánajárni a jelenlegi friss adatoknak, ám nem sok sikerrel. Mario Reljanović, a méltóságos munkavégzést támogató központ elnöke, valamint a munkaügyi jogokkal foglalkozó intézet tudományos munkatársa a portál felkeresésére elmondta, hogy éves szintű pontos kimutatások nem léteznek az országban, de az utolsó hivatalos adatok szerint a munkaadók minden tizedik betegszabadság jogosultságát ellenőrizték, és minden nyolc elindított eljárásból egy esetében igazolódott a visszaélés gyanúja. Ezt azokból az adatokból lehet kikövetkeztetni, amelyeket időről időre megjelentet a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap: az elindított ellenőrzésekről szóló utolsó adatokat a 2022. évre vonatkozóan hozták nyilvánosságra – mutatott rá a szakember, majd kitért ezek elemzésére is. Három évvel ezelőtt az alap az összes betegszabadság jogosultságának 8 százalékát vizsgálta felül, és ezek közül 12 százalékban találta jogosnak a visszaélés gyanúját. Ez azt jelenti, hogy a hivatalos adatok szerint az összes betegszabadság csupán 1 százalékában történt visszaélés – mondta a szakportálnak Mario Reljanović.
A szerbiai legutóbbi adatokat az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat is 2022-ből jegyzi, ezek szerint a visszaélések számát rangsoroló lista legalján szerepelt az ország, pontosabban az ötödik olyan állam volt, amelyben a legkevesebb visszaélést jegyezték Európában. A szakember kiemelte, hogy a közvéleményben sokkal rosszabb helyzetkép alakult ki Szerbiáról, mint amekkora a probléma valójában. Ezt részben a külföldi befektetők nagyszámú, ám a legtöbb esetben alaptalan panasza okozta, de a hivatalos adatok félremagyarázására is voltak kísérletek, azzal a céllal, hogy a problémát az elterjedtnél szélesebb körűen mutassák be – állította a Biznis.rs által felkeresett szakember.
MUNKAADÓK KONTRA MUNKAVÁLLALÓK
A portál a panaszok tartalma után is kutatott. A munkaadók legtöbbször arra panaszkodnak, hogy az alkalmazottak könnyen tettethetik az olyan rövid lefolyású betegségek tüneteit mint a megfázás vagy a gyomorvírus. Az ez alapján kiírt betegszabadság első 30 napját a munkaadó téríti meg: ezen rendelkezés a munkáltatók szerint azt támasztja alá, hogy az állam semmit nem hajlandó tenni a rövid távú visszaélések csökkentése érdekében. Ugyanakkor a munkaadók azt is kiemelik, hogy a betegszabadságok – szerintük – az idénymunkák időszakában szaporodnak meg, és akkor, amikor egybeköthetők az ünnepek.
A Szerbiai Gazdasági Kamara 133 vállalatban mérte fel kérdőívvel a problémát. Az adatokat elsősorban a fémipari, az elektrotechnikai, a textilipari és az élelmiszeripari vállalatokban gyűjtötte össze. A felmérés szerint főleg januárban és júliusban használják a betegszabadságot a munkások. A gazdasági személyek szerint úgy lehetne leghatékonyabban kezelni az általuk vélt problémát, ha az állam lecsökkentené azt a 30 napot, amely idő alatt a munkáltatót kötelezi a betegszabadságra jogosult munkás kifizetésére, valamint hatékonyabb ellenőrzési eljárásokat és büntetőpolitikát is javasoltak.
Másrészről viszont a munkavállalók panaszai leginkább arról szólnak, hogy a munkáltatóik nem formálisan, hanem „lepel alatt” tiltják számukra, hogy betegszabadságra menjenek. Egyes esetekben olyan törvénytelen szankciókra is fény derült mint a munkahelyi bónuszok megvonása betegség esetén – írja a Biznis.rs. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy sokan már csak akkor mennek betegszabadságra, ha tényleg nincs más választásuk. Ezt az időszakot ugyanis a legtöbb vállalatban a törvény által meghatározott minimális bérrel honorálják, azaz a fizetésüknek csupán a 60 százalékát kapják kézhez.
HOGYAN ELLENŐRIZHETŐ A BETEGSZABADSÁG KIHASZNÁLÁSA?
Az érvényben levő rendelkezések szerint, ha a munkaadó visszaélésre gyanakszik, akkor saját költségén eljárást indíthat az illetékes egészségügyi szervnél: az esetek többségében ezt az erre a célra létrehozott orvosi bizottság vezeti le. A bizottság felülvizsgálja a munkaképtelenséget igazoló dokumentumokat és a munkavállalóval is elbeszélget. Ezek alapján dönt arról, hogy a munkás valóban képtelen volt-e teljesíteni feladatait a munkahelyén, és arról is határoz, hogy a betegszabadság ideje összhangban volt-e a megállapított betegséggel.
Reljanović kiemelte, hogy a munkaadók sűrűn más módszerekkel is megpróbálják igazolni a gyanújukat: magándetektíveket fogadnak fel, ellenőrzik az alkalmazottuk megnyilvánulásait a közösségi oldalakon, de egyes esetekben még az általuk megjelölt magánklinikákra is elküldték a munkásaikat, azzal a magyarázattal, hogy „másodvéleményt” kérnek. Az ilyen módon összegyűjtött információk azonban irrelevánsak és nem használhatók fel arra, hogy a munkaadó felmondjon az alkalmazottnak – hívta fel a figyelmet a szakember.
A bizonyított visszaélés következménye rendszerint a munkaszerződés felbontása. Bár a törvényes rendelkezések lehetőséget adnak arra is, hogy a felmondás helyett a munkáltató másfajta fegyelmi intézkedést foganatosítson. Amennyiben a visszaélés során aláírás hamisítására is sor kerül, büntetőeljárás is kezdeményezhető – sorolják az érvényben levő rendelkezésekben meghatározott lehetséges szankciókat a szakemberek.
Nyitókép: Pixabay
