A villanygazdaság drágítana

A Szerbiai Villanygazdaság (EPS) elindította azt a folyamatot, amelynek a villanyáram drágítása lesz a következménye – jelentette be Dušan Živković, az EPS vezérigazgatója. A Szerbiai RTV műsorában kiemelte: az áremelésből befolyt bevételt elsősorban a Szerbiai Áramszolgáltató (EDS) és a Szerbiai Elektromos Hálózat (EMS) fejlesztésére irányítják. 

A drágítást ugyanis formálisan a villanygazdaságnak kell kezdeményeznie az Energetikai Ügynökségnél, amely döntést hoz az áremelés indokoltságáról és mértékéről is. Ennek a folyamatnak a következő egy-két hónapban le kell zárulnia – mondta a vezérigazgató. 

Nyilatkozatában kitért a kezdeményezett drágítás mértékére is: a villanygazdaság tervei szerint október 1-jétől legkevesebb 7 százalékos áremelésre van szükség ahhoz, hogy a Nemzetközi Valutaalap által meghatározott követelményt teljesítsék. A valutaalap ugyanis az áremelés mellett a szolgáltatás és az elektromos hálózat jelentős fejlesztését is javasolta Szerbiának. Ezért döntöttek úgy, hogy a drágítás után befolyó pénzből az EPS nem részesül, azaz a villanygazdaság továbbra is azt az összeget tartja meg magának, amely alapján eddig is számlázott a felhasználóknak. Az áremelésből befolyt összeget pedig átutalja az EDS-nek és az EMS-nek – indokolta meg a drágítást az EPS vezérigazgatója. 
 

Živković azokra a híresztelésekre is kitért, amelyek nemrégiben jelentek meg a sajtóban. Ezek szerint ugyanis a vízerőművek július 28-tól biztonsági emberek és tűzoltók nélkül dolgoznak, és hogy sem a technikai fenntartásukat, sem a nagyjavításukat nem tudják biztosítani. A vezérigazgató ezt cáfolta, majd kiemelte: „a villanygazdaság emberi erőforrások tekintetében sosem volt veszélyeztetve, és most sincs”. Hozzátette: az EPS működése stabil, és a rendszer is készen áll a téli hónapokra. A nagyjavításokat pedig már a fűtési idény befejezése után elkezdték, és mostanra nagy részét már be is fejezték – mondta a vezérigazgató. Hangsúlyozta, hogy emellett nagyberuházások is folyamatban vannak, mégpedig a Nikola Tesla erőmű A6-os blokkján, de nemsokára befejezik a Bajina Bašta vízerőművön zajló munkálatok második fázisát is. Ezekkel a befektetésekkel az ország energiabiztonságát növelik – mutatott rá Živković. Kiemelte azt is, hogy a hőerőművek tárolótelepein a szénmennyiség elérte az 1,85 millió tonnát, és a cél az, hogy a következő időszakban 2 millió tonnára növeljék a széntartalékot. A szárazság ellenére a tartalékok 75 százalékát biztosították – számosította a felkészülést a télre az EPS vezérigazgatója. 

MIÉRT VAN SZÜKSÉG BEHOZATALRA?

Újságírói kérdésre Živković kitért arra a szénmennyiségre is, amelyet a Bar kikötőn keresztül Indonéziából szerzett be a villanygazdaság. A vezérigazgató szerint a szállítmány a diverzifikáció része, azaz kockázatkezelő céllal kezdeményezték. „Egyrészről elegendő mennyiséget biztosítottunk a szerződéssel, ennek köszönhetően a jövőben akkora mennyiséget importálunk, amennyire optimálisan szükségünk lesz, másrészről viszont egyensúlyban tartjuk a forrásainkat annak érdekében, hogy a legjobb pénzügyi eredményt érjük el”– mondta az EPS vezérigazgatója. 

Arra is magyarázatot adott, hogy a napokban miért fedezte a szükségleteket a villanygazdaság behozatalból. „Elsősorban azokban az órákban használtuk ki a behozatali forrásokat, amikor kimondottan alacsony volt a villanyáram ára: az elmúlt időszakban ugyanis úgy alakul a helyzet a nemzetközi piacon, hogy a nap bizonyos szakaszában rendkívül olcsón lehet villanyáramhoz jutni, így ezeket a lehetőségeket jövedelemszerzésre használjuk ki, de ezzel saját forrásainkat és tartalékainkat is védjük” – magyarázta Živković. 

FEJLESZTÉSEKRE FORDÍTOTT JÖVEDELEM 

A vezérigazgató kiemelte, hogy a villanygazdaság az elmúlt három évben nyereséges volt: kulcsfontosságúnak minősítette azt, hogy folyamatos biztonságot nyújtanak mind a termelés, mind a pénzügyek tekintetében is. Emellett a jövedelem egy részét befektetésekre tudták fordítani – állította a vezérigazgató. Hangsúlyozta, hogy ez az első év, hogy nincs adóssága a vállalatnak, azaz mindent fedezni tud a saját eszközeiből. Saját forrásokból biztosítja a bányászati fejlesztéseket is – mutatott rá Živković, majd ezen beruházások közül kiemelte azokat az előkészületeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy megnyíljon és teljes kapacitással működjön a Radljevo bánya. 

A fenntartható energiaforrások fejlesztése tekintetében az EPS vezérigazgatója kiemelte, hogy a Petka napelempark egy hónapja próbaüzemel, a 66 megawatt teljesítményű Kostolac szélerőműparkot pedig a következő hónapban adják át rendeltetésének. A villanyáram-hálózatra a tervek szerint a közeljövőben rácsatlakoztathatják a Bistrica vízerőművet erősítő, 1 gigawatt teljesítményű napelemparkot is: jelenleg a projekt megvalósításához szükséges dokumentációt gyűjtik. 

A digitalizációt illetően a vezérigazgató emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években a mobiltelefonos alkalmazások mellett az elektromos számlát, valamint az úgynevezett SAP biling szolgáltatást is bevezették. Živković szerint az EPS jelentősen javította a kapcsolatot a fogyasztókkal, példájaként említette, hogy az Uvid u račun elnevezésű alkalmazást immár 917 ezren alkalmazzák, 300 ezren áttértek a hagyományos papíralapú számláról az elektromos számlára.