A vajdasági termőföldeken megkezdődött napraforgó aratása, és a következő napokban gőzerővel folyik a munka. Az első aratások az egyes szántókon nem váltották be a gazdák reményeit.
Jovica Jakšić, a Szerbiai Mezőgazdasági Termelők Független Társulásának elnöke a Dnevnik napilapnak elmondta, hogy elsősorban a korai fajtájú napraforgót aratják, amely nem hoz magas hozamot. A szárazság miatt kevesebb napraforgó terem, annak ellenére is, hogy ellenállóbb a klímaváltozással szemben, mint más haszonnövény.
– Arra számítunk, hogy a napraforgóból 30–50 százalékkal kevesebb terem, viszont jó ára lesz, 70 dinár áfával együtt, mivel a napraforgóolaj 40 százalékkal drágult. A magasabb ár alapján kellene kialakítani a napraforgó felvásárlási árát – fejtette ki Jakšić.
Elmondta, hogy Bánátban, ahol a legtöbb napraforgót vetik, az idei aratás során átlagban 2,5 tonna termett hektáronként, míg az előző években 3-4 tonnát jegyeztek.
Ha beigazolódik Jakšić előrejelzése, a napraforgó kilója az idén csaknem 20 dinárral lenne drágább, mint tavaly aratáskor. Október elején ugyanis 50 dinárba került áfával együtt.
Időközben megkezdődött a kereskedés az új terméssel 55,48 dináros áron, de ezek határidős szerződések, és az árak napról napra változnak.
Amióta megkezdődött az aratás, a felvásárlók 42 dinárt kínáltak, néhány nappal később viszont az ár emelkedni kezdett, és jelenleg 45–47 dinár áfa nélkül.
A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai alapján Szerbiában 242 ezer hektáron termesztenek napraforgót, ami kicsivel kevesebb, mint tavaly, akkor ugyanis 248 ezer hektáron folyt a termesztés. Tavaly 637 ezer tonna napraforgó termett, az átlaghozam 2,5 tonna volt hektáronként.
Nyitókép: Ótos András felvétele
