A tavaszi fagyok miatt jelentősen kevesebb alma termett területeinken, mint általában: a 60 dináros felvásárlási ár nem rossz, de ha figyelembe vesszük, hogy a termelés költségei mennyivel növekedtek, akkor nem is olyan magas – mondta a Beta hírportálnak Zoran Keserović, az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának professzora. Összehasonlításképpen kiemelte: 2021-ben rekordmennyiségű alma termett az országban, azaz 515 ezer tonna, most viszont várhatóan 330 ezer tonnát szüretelnek a hazai termelők. Az egyetemi tanár elmondta, hogy a termelés nem csak a tavaszi fagyok miatt csökkent. A gyümölcsösök egy részét maguk a termesztők semmisítették meg, mivel az ukrajnai háború miatt gondjaik voltak a kivitellel és a megfizettetéssel is.
A professzor kitért a többi gyümölcsfajta terméshozamára is. A korai fagyok és a később érkező különböző betegségek 90 százalékban tönkretették a sárgabarack és a cseresznye termését is. A szelek viszont a mogyorósok termését tizedelték: mintegy 70 százalékkal kevesebb termett az ültetvényeken a várt hozamtól. A gyümölcstermesztés szintén 2021-es, 1,45 millió tonnás rekordhoz viszonyítva az idén legtöbb 1,1 millió tonnára esik vissza Szerbiában – vázolta a helyzetet Zoran Keserović.
Ugyanakkor kiemelte, hogy a csökkent hozam ellenére jelentős devizabevételt hozhat az ágazat, elsősorban azért, mert jelenleg viszont a gyümölcs ára dönt rekordot. A becslések szerint a gyümölcstermesztés 700–800 millió dolláros bevételt hozhat, ami jelenleg magasabb a búza kiviteléből származó haszon értékétől. A jövőben tehát érdemes arra figyelni, hogy Szerbia mely területén milyen gyümölcs termesztéséhez ideálisak a körülmények, elsősorban annak érdekében, hogy a termelés minél nyereségesebb legyen – véli a professzor. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyümölcstermesztőknek a klímaváltozás miatt új technológiákba kell fektetniük. Példaként egy bačinci termelő sikereit említette, aki portugál mintára SPAG jégvédelmi rendszerbe fektetett, amely szinte teljes mértékben megvédi az ültetvényét a jégveréstől. A professzor szerint ez a rendszer egyáltalán nem drága: 80 hektár területen 57 ezer eurós befektetésre van szükség, és Szerbia esetében Franciaországból irányítják.
A professzor állításait Goran Filipović gazda is megerősítette a Betának: a tavaszi fagyok miatt a gyümölcsösében 60 százalékkal kevesebb almát szüretelt, de a termés minősége kiváló. A tavalyi 50 dináros felvásárlási ár 60-ra emelkedett, ami nagyobb jövedelemmel kecsegtetett, ám a jelentősen csökkent hozam miatti kiesését sajnos nem pótolta az áremelkedésből befolyó jövedelem. Kiemelte, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt a költségeik is jelentősen emelkedtek, mivel sűrűn kellett különböző betegségek és kártevők ellen permetezni. Így mindent összevetve szerencsések a termelők, ha a befolyt összegből le tudják fedni az újratermelési alapanyag költségeit, és nem visznek át adósságot a következő évre – vonta le a következtetést Goran Filipović. Az almatermelő hozzátette: a jövedelem biztosan elmarad.
Nyitókép: Dávid Csilla felvétele
