A Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet (RHMZ) előrelátásai júliusra jellemző időjárást jósolták az idén is a nyár közepére országszerte. Átlagos csapadékmennyiséget láttak elő, és az ország déli, valamint délkeleti részére harangoztak be szárazságot, azzal, hogy hangsúlyozták: Vranje környékén extrém aszályra is számítani lehet.
Az idei június számított a legszárazabb hónapnak a feljegyzések történetében, és igencsak szükség volt arra, hogy a hőséget és az aszályt megtörjék a júliusi esők. A hónap hirtelen lehűlésekkel, záporokkal, jégesővel és viharokkal érkezett. Az adatok szerint július elején Belgrádban, Újvidéken és Loznicán több mint 50 mm eső esett, amely átlagosnak számít a korábbi évekhez viszonyítva. Ugyanakkor sokkal kevesebb, alig 20 mm csapadékot jegyeztek Negotinban, Nišben, Leskovacon, Dimitrovgradban és Vranjen. Az adatokból évről évre nyilvánvalóbbá válik, hogy az ország déli és délnyugati részének változik a klímája: a kontinentális éghajlat a 21. század közepéig teljes mértékben átalakulhat ezeken a területeken – állítják a szakemberek.
Az említett területek klímaváltozásával dr. Nikola M. Milentijević, a Prištinai Egyetem Természettudományi-matematikai Karának professzora foglalkozott. A kutatási anyagban a szakember kiemeli, hogy Dél- és Délkelet-Szerbia kimondottan kontinentális éghajlatú volt, amely annak tudható be, hogy viszonylag messze helyezkedik el az Atlanti-óceántól és az Adriai-tengertől is, azonban elég nyitott arra, hogy a kelet- és észak-európai kontinentális légáramlatok behatoljanak a területre. A térség klímájának változásával, annak jelenével és jövőjével egy kutatás foglalkozik, amelynek részletei az elméleti és alkalmazott klimatológiával foglalkozó, Theoretical and Applied Climatology elnevezésű szaklapban jelentették meg a szakemberek. Ebben hangsúlyozzák, hogy a begyűjtött meteorológiai adatok jelentős eltéréseket mutatnak évi, évszakos és havi szinten is. Míg a téli hónapok nedves, csapadékos jelleget mutatnak, addig a nyári hónapok kifejezetten a száraz éghajlat jellemzőit tükrözik. Júniustól szeptemberig, amikor a mezőgazdaság szempontjából a legnagyobb szükség volna a csapadékra, szinte egyáltalán nincs, vagy jelentősen kevesebb az eső. Az időjárás egyébként Dél-Európára jellemző: Spanyolország, Görögország és Törökország klímája immár mind jobban elhatalmasodik Dél-Kelet Szerbiában is – utalnak a közepesen száraz klíma megjelenésére területeinken a szakemberek. Hozzáteszik, a következő évtizedekben még kifejezettebbé válhat a klímaváltozás.
A szakértők az ezzel járó következményekre is kitérnek. Hangsúlyozzák, hogy különbség van az aszály és a jelenleg már tapasztalható tartós szárazság között. Utóbbi jelentős szociális és gazdasági következményekkel jár: tartósan kihat a mezőgazdaságra és a lakosság igénye is megnövekszik a víz iránt. Így a klímaváltozásokra az állami szerveknek és a helyi önkormányzatoknak is reagálniuk kellene olyan intézkedések bevezetésével, amelyek a fenntarthatóság érdekében a mezőgazdaság alkalmazkodását serkentik. Szerbiában az öntözés fejlesztésére is szükség van, jelenleg 51 százalékban a föld alatti forrásokra támaszkodnak a termelők, és 25 százalékban használják a föld feletti vízforrásokat, azaz a folyókat. A vízmennyiség csökkenésével szinte teljesen használhatatlanná váltak az eddigi öntözőrendszerek – figyelmeztetnek a szakemberek, akik a takarékos öntözés bevezetését javasolják. Ez azt jelentené, hogy a növénytermesztés azon fázisában locsolnának, amelyben a növények azt a legjobban igénylik, és akkor is csak olyan mértékben, amely még nem veszélyezteti a hozam mennyiségét és minőségét.
A szakemberek a kutatás eredményeire alapozva kiemelik azt is, hogy az átlaghőmérséklet folyamatos és állandó növekedése, valamint a csapadék hiánya a mezőgazdaság mellett kihat a tervezett gazdasági fejlődésre és az előrelátott környezetvédelmi intézkedésekre is. Mindez nehéz kihívás elé állítja az érintett területek lakosságát – írják.
Nyitókép: Az utóbbi években júniustól szeptemberig jelentősen kevesebb az eső (Fotó: MTI)
