Az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdete óta már majdnem három és fél év telt el. Bár sokan szeretnék, ha a háború azonnal befejeződne, a vége még nem látszik. Ám az annál jobban látható, hogy a pusztítás rettenetes. Az anyagi kár óriási: mértékét legalább 525 milliárd dollárra becsülik. Az összeg a harcok folytatása miatt folyamatosan növekszik.
Nem tudni meddig. A pesszimisták szerint még sokáig. Az optimisták azonban már az újjáépítésre összpontosítanak. A múlt héten nagyszabású nemzetközi konferenciát is tartottak Rómában a háború utáni helyreállításról.
A folyamat csak a tűzszünet után kezdődhet meg. Kizárólag akkor, ha Ukrajna számára sikerül szilárd és tartós biztonsági garanciákat szerződésbe foglalni, s azokat a gyakorlatban érvényesíteni. Egy ilyen megoldás alapkövetelménye, hogy megakadályozza a háború kiújulását. Ha ezt nem sikerül elérni, az újjáépítésből nem lesz semmi.
Az ország eddig több százmilliárd dollár segélyt, támogatást kapott a – főként nyugati és uniós – szövetségeseitől. Az összegről vita alakult ki az Egyesült Államok (elnöke) és az EU között. Az ellenben aligha vitatható, hogy az újjáépítés összege jóval magasabb lesz, mint az Ukrajnába küldött külföldi segélyek és támogatások értéke.
Az is tényként könyvelhető el, hogy Washington és Brüsszel prioritásként kezeli Ukrajna újjáépítését. Sőt az EU mielőbb a tagjai közé akarja fogadni az országot.
Az újjáépítésre tett erőfeszítéseket össze akarják hangolni az uniós csatlakozási programmal, illetve a végrehajtásához szükséges reformok végrehajtásával. Fontos cél egy versenyképesebb gazdaság kialakítása is.
Tommaso Foti, az olasz kormány EU-ügyi minisztere az ukrán uniós csatlakozás lehetőségéről is beszélt a Rómában július 10-én és 11-én megtartott – immár negyedik – ukrajnai újjáépítési konferencián. Elmondta: az Unióba vezető út „nem lesz hosszú Ukrajna és az egész nyugat-balkáni közösség számára”.
Az Egyesült Államok álláspontját és elvárásait Donald Trump elnök különmegbízottja ismertette. Keith Kellogg megerősítette, hogy az amerikai kormányzat az ellenségeskedés teljes beszüntetését és tartós fegyverszünetet akar Ukrajnában.
Ha ez meglesz, akkor azonnal hozzá kell látni a teljes újjáépítéshez. Washington szerint ez kritikus fontosságú, ráadásul nagy hatással lesz Európa más térségeire is. Kellogg felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna rekonstrukciója nem csupán pénzügyi kérdés, és „jócskán túlmutat az ország fizikai infrastruktúrájának újjáépítésén, mivel a háború társadalmi-gazdasági hatásainak kezelését is magába foglalja”.
A római konferencián részt vett a német kancellár is. Friedrich Merz közölte: az agresszió miatt bevezetett nyugati szankciók részeként külföldön befagyasztott orosz állami vagyont addig nem szabadna hozzáférhetővé tenni Moszkva számára, amíg nem fizet legalább 500 milliárd euró kártérítést Ukrajnának.
António Costa, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke szintén beszélt arról Rómában, hogy Oroszországot felelősségre kell vonni az általa okozott ukrajnai pusztításokért, és viselnie kell az általa okozott károk költségeit.
A találkozó magas rangú vendégei közül Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke ismertette az EU álláspontját. Beszédében megerősítette, hogy az EU elkötelezett Ukrajna befogadása és hosszú távú újjáépítése mellett. Emlékeztetett arra, hogy az Unió már régóta Ukrajna legfontosabb partnere, kulcsfontosságú befektetője és legnagyobb finanszírozója. (A háború 2022. február 24-ei kezdete óta csaknem 165 milliárd euró támogatásban részesítette a megtámadott országot.)
Az uniós közösséghez tartozók nagy többsége eltökélt abban is, hogy a következő években is segíti Kijevet. Az idén mintegy négymilliárd eurót szán Ukrajnának.
Az összeg zömét egy új befektetési alapból biztosítja. Ennek létrehozását Rómában jelentette be az EB-elnök.
Az újítást a „világ legnagyobb tőkealapjának” nevezte, amelynek célja Ukrajna újjáépítésének támogatása. Az alapba kerülő pénzekből beruházásokat finanszíroznak majd az energiaellátás, a közlekedés, a kritikus nyersanyagok és a kettős felhasználású (vagyis a polgári mellett a katonaságnál is rendszeresített) termékek gyártása területén. Jutna kórházfelújításokra, otthonépítésre és vállalkozások újjáélesztésére is.
A külön alap segítségével több mint tízmilliárd euró értékű beruházást szeretne finanszírozni az EU. Lehetőleg a magántőke bevonásával.
Von der Leyen azt üzente Ukrajnának, hogy „minden eddiginél jobban számíthat Európára”, amelynek szolidaritása minden területen folytatódik, „katonai, pénzügyi és politikai segítségnyújtás által”. Jelezte továbbá, hogy a jelenlegi helyzetben az EU biztosítja a szükséges erőforrásokat és pénzt az ukrán hadiipari kapacitások bővítéséhez, megerősítéséhez. Ez arra utal, hogy a háború még egy ideig elhúzódhat, s az Ukrajna szövetségeseitől érkező támogatás annak finanszírozására kell.
De talán már nem sokáig. A római konferencia több ezer résztvevője (főként piaci szereplő és befektető) legalábbis ebből indul ki.
Nyitókép: Pixabay
