Nem indult jól az év a gyümölcstermesztők számára, a márciusi fagyok hatalmas károkat okoztak az ültetvényekben. Szerbiában csak a fagy miatt mintegy 300 ezer tonna gyümölcs veszett oda. Május elején Szerbiában több helyen jég is esett, a gyümölcsök további károkat szenvedtek. A kevesebb termés magasabb árat eredményezett a piacokon.
Szerbia-szerte a korai érésű gyümölcsök magas ára meglepte a polgárokat, egy kilogramm cseresznye elérte az 1400 dinár, és sokan összehasonlítják a hús árával. A földi epert az idény kezdetén 1200 dinárért árusították, a kajszibarack pedig az 1000 dinárt is elérte kilójáért.
Veljko Jovanović, a Szerbiai Gazdasági Kamara elnökének tanácsadója a Tanjug hírügynökségnek elmondta, hogy a korai érésű gyümölcsök áremelkedését nehéz megállítani.
– A termesztők jelenleg kísérleteznek az árakkal. Amíg vannak olyanok, akik ezer dinárért megveszik a cseresznyét, addig nem lesz olcsóbb a gyümölcs. A klímaváltozás évről évre nagyobb gondokat okoz a gyümölcstermesztőknek. A károk egyre súlyosabbak, ez pedig drágulást okoz a piacokon. Hasonló problémákkal lehet számolni a következő években is, a klímaváltozás miatt a termesztők egyre nagyobb kihívásokkal nézhetnek szembe – fejtette ki.
Leginkább a sárgabarack került veszélybe, Vajdaságban a kajszitermés több mint 90 százaléka megsemmisült. A kajszibarack mellett a cseresznyét, körtét, almát és a szilvát is megviselte a változékony időjárás.
Rámutatott arra, hogy a tavaszi fagyok nagy károkat okoztak az almaültetvényekben, pillanatnyilag nehéz megmondani milyen lesz a termés. A nyári meleg és a szárazság jelentős hatással lehet a termésre.
A munkaerőhiány is jelentős probléma, senki sem akar ugyanis gyümölcsöt szedni. Az ágazat ezért nehéz helyzetben van. Egyes gyümölcstermesztők azt fontolgatják, hogy felhagynak a munkával.
Szerbiában 2020 és 2023 között az átlagtermés 1,46 millió tonna gyümölcs volt, tavaly 1,25 millió tonna, az idén pedig kérdéses, hogy eléri-e az egymillió tonnát. Szerbia importál gyümölcsöt, leginkább Albániából, Görögországból, Törökországból. Most valószínűleg növekszik a behozatal.
Szakértők szerint a következő időszakban nagyobb figyelmet kell fordítani a fagy elleni védekezésre. Az államnak támogatnia kell a gyümölcstermesztőket, hogy ne csak a jég ellen védjék a termést, hanem a tavaszi fagyok ellen is, amelyek a legnagyobb károkat okozzák az ültetvényekben.
Nyitókép: Pixabay
