2024. május 17., péntek

Húszezer sofőrre lenne szükség

Szerbiában továbbra is munkaerő-hiánnyal küzd a szállítási ágazat, a Közlekedésbiztonsági Ügynökség adatai alapján legalább 20 ezer hivatásos teherautó- és buszsofőrre lenne szükség – írja a Nova.rs hírportál. Szerbiában a közlekedési szakközépiskolákból évente ezer új sofőr érkezik a munkaerőpiacra, de ennyi nem elegendő. Ezért a D és D1 kategóriás (autóbusz vagy teherautó), valamint a C és C1 kategóriás jogosítványt a közeljövőben azok is megszerezhetik, akiknek csupán B kategóriás próbaengedélyük van. Így írták elő a közlekedésbiztonsági törvény módosítási javaslatában, amelyet a köztársasági kormány tavaly fogadott el. Eddig buszvezetői engedélyt csak C1 kategóriás (3,5-7,5 tonnás kamionok) engedéllyel rendelkező sofőrök kaphattak. Ezenkívül az új törvényi rendelkezések szerint kamionsofőri vizsgára a korábbi 21 helyett már 18 évesen lehet jelentkezni, a buszvezetői engedély pedig 24 helyett 21 évesen is megszerezhető. A tehergépkocsi és buszvezetői engedélyek megszerzését azért könnyítik, mert országszerte nagy a hiány sofőrökből. Az autóbuszsofőrök fizetése átlagban 80 ezer dinár. Sokan ezzel nincsenek megelégedve, így külföldre mennek, ahol jóval magasabb bérekért dolgozhatnak. Németországban a buszsofőrök fizetése meghaladja a 2500 eurót, az átlag 2400 euró. Minden álláshirdetés mellett ott áll, hogy sürgős.

Goran Aleksić, a Szerbiai Munkaadók Uniója végrehajtó bizottságának tagja elmondta, hogy évről évre hiányzik a munkaerő. 

– Az a legnagyobb gond, hogy a hajtási jogosítványok megszerzése drága és hosszú folyamat, 2500-3500 euróba is belekerül, ezért egyre kevesebben választják ezt a szakmát. Ezért nem meglepő, hogy egyre több külföldi lép a szerbiai polgárok helyébe. A munkában lévő buszvezetők és kamionsofőrök átlagéletkora majdnem 55 év. A hazai sofőrhiány miatt veszélybe került a közlekedésbiztonság. Mivel nehéz és felelősségteljes foglalkozásról van szó, egyre kevesebben választják ezt a szakmát. A sofőrhiány azonban nemcsak Szerbiát, hanem egész Európát sújtja, és minden ország a maga módján igyekszik orvosolni a bajt. Meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy a munkáltatók jó fizetést biztosíthassanak alkalmazottaiknak – fejtette ki Aleksić.
 

Nyitókép: Illusztráció/Pixabay