2024. június 22., szombat

Kávét öntenének a gazdaságba

Az elmúlt évek válsága után Németország olyan benyomást kelt, mintha egy fáradt ember lenne, akinek egy „jó kávé kellene” strukturális reformok formájában. A furcsa megállapítást megfogalmazó Christian Lindner német pénzügyminiszter ezzel összefüggésben arról is beszélt, hogy hazája gazdaságának alacsony növekedési kilátásai valószínűleg ráébresztik az illetékeseket, hogy ideje lenne cselekedni a helyzet megváltoztatása érdekében. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy már 2023-ban sem teljesített valami fényesen a német gazdaság.

Az EU vezető hatalmának számító Németországban tavaly 0,3 százalékkal zsugorodott a bruttó hazai össztermék (GDP). Részben a magas (energia)árak, illetve a gyenge belső és külföldi kereslet, részben a makacs infláció és a magas kamatok miatt. 

Az infláció és az emelkedő árak pedig óvatosabb költekezésre késztették a fogyasztókat. Ezzel egyidejűleg a globális gazdasági lassulás jelentős terhet rótt Németország exportorientált iparára, amely évtizedek óta kulcsfontosságú a GDP szempontjából. A Kieli Világgazdasági Intézet szerint tavaly 1,4 százalékkal esett vissza a német export. Az idén valószínűleg stagnál, s majd csak 2025-ben emelkedik jelentősen. 

Lindner ebben az évben szerény gazdasági növekedést vár. Elképzelhető azonban, hogy túl derűlátó. Az év előrehaladtával Németország ugyanis várhatóan megannyi nehézséggel és kihívással találhatja magát szembe. A szakértők többsége szerint az előző évet a gazdaság stagnálása jellemezte Németországban, ám a 2024-es kilátások sem jobbak, sőt inkább elkeserítőnek tűnnek. 

A kormány helyzete ilyen körülmények között csöppet sem irigylésre méltó. Ráadásul a keze is meg van kötve. Spórolásra, megszorításokra kényszerül, miután a 2024-re vonatkozó költségvetési terve súlyos kudarcot szenvedett. A baj akkor kezdődött, amikor tavaly novemberben az alkotmánybíróság elutasította a kormány klímavédelemre és gazdasági modernizációra szánt 60 milliárd eurós hitel átcsoportosítását. A bírák úgy döntöttek, hogy az Olaf Scholz kancellár vezette hárompárti kabinet a tervezettnél kevesebb adósságot vállalhat fel. Ebből pedig az is következett, hogy kevesebbet költhet, vissza kell fognia kiadásait, olyannyira, hogy megszorításokhoz kell folyamodnia. Merthogy (a bírósági döntés nyomán) csaknem 17 milliárd eurós finanszírozási hiány keletkezett az új, 2024-re szánt költségvetésen.

A jelentős megszorítások miatt csökkenő állami (beruházási) támogatások és a magasabb energiaárak fékezhetik a gazdasági növekedést. A kialakult helyzet akadályozza az ígért és elvárt strukturális reformok megvalósítását is, a bürokrácia tervezett csökkentését, az ambiciózus klímapolitikai kitűzött célok elérését és a tömegközlekedés korszerűsítését. Ha ezeken a területeken nem lesz előrelépés, akkor hosszú távon egész biztosan romlik Németország versenyképessége.

A felmerült pénzügyi nehézségek miatt veszélybe került Robert Habeck gazdasági miniszter ambiciózus „zöldítési” programja is, amelynek finanszírozását közvetlenül a szövetségi költségvetésből kellene megoldani. A kezdeményezés legfontosabb célja a sürgető környezetvédelmi aggályok kezelése és Németország elindítása a fenntarthatóbb fejlődés útján. Az alkotmánybírósági döntés, illetve a költségvetési megszorítás miatt azonban teljesen bizonytalanná váltak a német klímavédelmi és ipari programok. Ez jelentősen, akár fél százalékkal visszafoghatja a gazdaság növekedését. 

A megannyi bizonytalanság miatt a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) csak igen szerény, 0,6 százalékos idei növekedéssel számol Németország esetében, ami jócskán elmarad Scholzék várakozása mögött. A kormány ugyanis 1,3 százalékos GDP-növekedést vár 2024-ben. Ám optimizmusa ellentétben áll a gazdaságkutatók előrejelzéseivel, akik sokkal visszafogottabb eredményt jeleznek előre, s jócskán elmarad az Európai Bizottság alig 0,8 százalékos becslésétől is. A Deutsche Bank szakértői talán a legborúlátóbbak az ország idei gazdasági kilátásaival kapcsolatban. Még a recessziót sem tartják kizártnak.

A globális gazdasági kihívásokat, nehézségeket és bonyodalmakat tovább növeli az energiaárak ingadozása, amely máris arra késztette a multinacionális cégeket, hogy újraértékeljék befektetési stratégiáikat. Ez alól Németország sem kivétel. Az ingadozó energiaköltségekre válaszul a nemzetközi nagyvállalatok inkább elhalasztják beruházásaikat, vagy bizonyos esetekben az EU határain túl valósítják meg az eredetileg valamelyik uniós tagországra méretezett terveiket.

A 2024-ben Németország előtt álló gazdasági kihívások túlmutatnak a költségvetési kiigazítással, vagyis a megszorítással kapcsolatos aggályokon. A fiskális korrekciók miatt egyre több a tiltakozó akció: mezőgazdasági termelők sokasága nemrég soha nem látott tüntetést szervezett Berlinben (a kamionfuvarozókkal), és kiterjedt tiltakozásokat országszerte. A vasutasok szintén általános sztrájkba léptek (januárban immár másodszor). 

A lakosság egy része is zúgolódik, elégedetlenkedik, s nő a politikai bizonytalanság is. A költségvetési zűrzavar érzékelhetően megviselte a hárompárti kormánykoalíciót. A közvélemény-kutatások közben az ellenzéki konzervatívok (CDU/CSU) és a szélsőjobboldali Alternatíva Németország (AfD) párt támogatottságának megugrását jelzik.