2024. május 9., csütörtök

A bizonytalanság ára

Fél éve nem született döntés a temerini kulturális központ épülete ügyében – A költségeket továbbra is az önkormányzat fedezi az új tulajdonos helyett

Még mindig semmilyen előrehaladás nem történt a temerini kulturális központ épülete ügyében – mondta Pásztor Róbert, a helyi képviselő-testület elnöke a Magyar Szónak. Hozzátette: továbbra is várnak annak az indítványnak a jóváhagyására, amelyet az állami vagyonkezelő ügyész nyújtott be a Legfelsőbb Semmítőszéknél azt követően, hogy tavaly decemberben az említett, 3600 négyzetméteres telken fekvő épületegyüttes tulajdonjogát a Szerbiai Szocialista Pártra ruházta rá a bíróság. Az önkormányzat mindaddig nem tehet jogi lépéseket, amíg a párt és az állam közötti per újratárgyalása le nem bonyolódik, ugyanakkor az épület fenntartása továbbra is községi büdzsét terheli – mutatott rá az ördögi kör következményeire Pásztor Róbert.

– Felfoghatatlan számomra, hogy az állam nem visel gondot a saját tulajdonáról. Hiányzik a közösség iránti elkötelezettség a döntéshozókból. Nem érzik sajátuknak a közcélú épületeket, számukra ez csupán statisztika volt és maradt – utalt vissza arra a képviselő-testület elnöke, hogy jól előkészített tárgy esetén a közhasznú épület nem is kerülhetett volna a Szocialista Párt tulajdonába.

KÖZHASZNÚ PÁRTTULAJDON?!

Legutóbb április elején számoltunk be arról a fejleményről, hogy az önkormányzat által előkészített dokumentációra hivatkozva újratárgyalást indítványozott az állami ügyész. Tavaly decemberben ugyanis a Szocialista Párt tulajdonába került az ötvenes években kulturális célokkal felépített épületegyüttes Temerin központjában. Az állami ügyész ezen döntés felülbírálatát kérte a Legfelsőbb Semmítőszéknél, arra alapozva, hogy új dokumentumok és információk birtokába jutott.

A pártzászló világosan tükrözi a nemrégiben érvényesített jogviszonyokat (Fotó: Tóth D. Lívia)

A pártzászló világosan tükrözi a nemrégiben érvényesített jogviszonyokat (Fotó: Tóth D. Lívia)

Januárban beszámoltunk arról a lakossági felháborodásról is, amit az új tulajdonos telekkönyveztetése váltott ki. Köztudott ugyanis, hogy a színház- és moziteremmel, galériával és más közhasznú helyiségekkel rendelkező épületet a temeriniek saját eszközökből és önkéntes munkával építették fel az ötvenes években. Évtizedek óta olyan jelentős szervezetek használják mint Temerin Kulturális Központja, a több mint kétszáz aktív tagot számláló Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület, a Temerini Múzeumbarátok Egyesülete által gondozott Helytörténeti Múzeum és a Temerini Idegenforgalmi Központ. Itt működik a Vajdasági Bank jogutódja, az OTP Bank is, az emeleten pedig több szakszervezet és számos pártiroda tevékenykedik – támasztották alá az épület közhasznú jellegét a helyi önkormányzat akkoriban kiadott közleményében is. Ugyanitt a községi vezetés kifejezte aggodalmát amiatt, hogy a párttulajdon veszélyeztetheti az épület eredeti rendeltetését, miszerint a lakosok kulturális igényeit hivatott szolgálni. Bejelentették: minden jogi eszközt bevetnek azért, hogy a lakosok érdekében az épület az önkormányzat tulajdonába kerüljön.

Az épületben működik a több mint 200 aktív tagot számláló Szirmai Károly MME, Temerin Kulturális Központja, de itt kapott helyet a Galéria, a Helytörténeti Múzeum és a helyi idegenforgalmi központ ajándéküzlete is (Fotó: Tóth D. Lívia)

Az épületben működik a több mint 200 aktív tagot számláló Szirmai Károly MME, Temerin Kulturális Központja, de itt kapott helyet a Galéria, a Helytörténeti Múzeum és a helyi idegenforgalmi központ ajándéküzlete is (Fotó: Tóth D. Lívia)

Ezt követően a községi vezetés egy jogászokból álló munkacsoportot hozott létre, amely felülvizsgálta az épületegyüttes jogi hátterét. A szakemberek szerint az újratárgyalásra benyújtott új dokumentumok közül a legnagyobb súlya annak a helyi képviselő-testületi döntésnek van, amely megerősíti, hogy 1994. március 30-ától a használati jog Temerin községé, nem pedig a szocialista párt helyi szervezetéé. Emellett bizonyítani tudják azt is, hogy már a 60-as években is a községi büdzséből törlesztették az épülethez fűződő költségeket, amelyeket előzőleg az akkori Szocialista Szövetség vállalt magára. Az épület a kilencvenes években állami tulajdonba került, így a fenntartását évtizedek óta szinte teljesen községi pénzekből biztosítják. 2011-ben megteremtődtek a jogi feltételek arra is, hogy önkormányzati tulajdonba kerüljön: azóta a községi vezetés folyamatosan szorgalmazza az átíratást – hangsúlyozták a legutóbbi beszélgetésünk alkalmával a község jogászai.

Ugyanakkor a szocialista párt helyi képviselői azzal igyekeztek csillapítani a kedélyeket, hogy nem hivatalosan ígéretet tettek az épület közhasznú rendeltetésének megtartására. Ettől függetlenül a döntés felülbírálatára vonatkozó kérelemre a Szerbiai Szocialista Párt is benyújtotta válaszát az illetékes bíróságnál.

A VAGYON A PÁRTÉ, A SZÁMLA AZ ÖNKORMÁNYZATÉ

A Legfelsőbb Semmítőszék azonban azóta sem tűzte napirendre az újratárgyalás időpontját. A szocialista párt és az állam között zajló bírósági per ideje alatt azonban az említett párt továbbra is élvezi a tulajdonjogot. Felvetődik tehát az az egyszerű kérdés: ki fizeti például az épület közüzemi számláit?

Pásztor Róbert (Fotó: Tóth D. Lívia)

Pásztor Róbert (Fotó: Tóth D. Lívia)

– Az ott működő civil egyesületek és szervezetek támogatásának címén tulajdonképpen továbbra is az önkormányzat fedezi az épülethez kapcsolódó költségeket, annak ellenére, hogy a tulajdonjog átruházását az állítólagos karbantartás okán ítélték meg a szocialista pártnak. Ezt cáfoltuk meg az ügyésznek átadott dokumentumokkal: évekre visszamenőleg bizonyítható, hogy a kiadásokat a mindenkori önkormányzat finanszírozta. A közüzemi számlák fedezése mellett közpénzekből újítottuk fel a színháztermet és a galériát is, de javítottuk a tetőszerkezetet és karban tartottuk a többi helyiséget. Mindezt a tulajdonjog átruházását követően nem tudjuk folytatni, hisz a döntéssel a pályázati lehetőségek is bezárultak: párttulajdonban levő épület fenntartásának költségtérítésére, esetleges felújításokra nem igényelhetőek eszközök a különböző kiírásokon. Minden áll, miközben a bizonytalanság árát fizetjük. Nem akarom elhinni, hogy százával fekszenek az ilyen jellegű tárgyak a bírósági pulpitusokon, és emiatt éveket kellene várni egy-egy döntésre. Már ott tartunk, hogy elfogadunk bármilyen döntést, csak szülessen végre határozat. Ha ugyanis számunkra nem kedvező ítéletet hoz a bíróság, és valamiért helyben is hagyja az elsőfokú döntést, akkor is tovább tudunk lépni. Ebben az esetben indíthat az önkormányzat pert a Szerbiai Szocialista Párt ellen – erősítette meg a községi vezetés januári bejelentését Pásztor Róbert.