Fennállása óta a szigetországot tavalyelőtt érte legsúlyosabb gazdasági váláságát. Izland felvételét kérte az Európai Unióba, azonban az ország nagy eladósodása hátráltatja a folyamatot.
A gazdasági elemzők szerint az izlandi válságtörténet egy tipikus gyorsan fejlődő ország sztorija, ami leginkább a 98-as ázsiai válságra hasonlít. Egyszerűen túl nagyra nőtt az izlandi pénzügyi szektor, és lehetetlenné vált a bankok kötelezettségeit visszafizetni. Az ország ezt nem bírta el. Az izlandi hitelintézetek adósságait 65 milliárd dollárra becsülik. A pénzügyi rendszer összeomlása után gyakorlatilag nulláról kezdhették újra az életet Izlandon.
Nemrégen még repülési korlátozást akartak bevezetni az országot elözönlő magánrepülőgépek miatt. Reykjavik utcáit drága sportkocsik lepték el, sőt az izlandiak külföldi nyaralókat vásároltak, úgy költekeztek, mintha a világvége közeledett volna. Ez az álomvilág azonban egyik napról a másikra összeomlott, mint kiderült a nagy jólét csak papíron létező gazdaságra épült.
Az ország a válság beálltáig Európa (és a világ) élmezőnyébe tartozott 1 százalékos munkanélküliségi arányával. Mivel az izlandi valuta, a korona elértéktelenedett, az országnak szembe kellett néznie az ott dolgozó külföldi munkások elvesztésével is. Az euró és a dollár egyre nagyobb kinccsé vált, olyannyira, hogy mai napig csak azok vásárolhatnak külföldi fizetőeszközt, akik érvényes hajó- vagy repülőjeggyel rendelkeznek. Az országban vásárolt áruk közel 70 százalékát külföldről kell importálni, így az elértéktelenedő korona miatt a legtöbb termék ára jelentős mértékben megemelkedett, tovább nehezítve ezzel a polgárok életét.
Az országvezetés a halászati szektortól várja most a kilábalást leginkább, ám ez sem lesz könnyű feladat, hiszen világszerte megcsappant a halhús iránti kereslet. Több ezer tonna bálnahús vár a kivitelre jelenleg is Izlandon. A főként Japánba irányuló idei bálnahúsexport mennyiségét hatezer tonnára becsülték, ám a csekély érdeklődés miatt nagyban csökkent a bálna húsfogyasztása és feldolgozása is Japánban.
Az izlandiak gondjait még az is tetőzi, hogy a McDonalds után a Pizza Hut gyorsétkezde lánc is bejelenetette, hogy számos étteremre tesz lakatot az országban.A Pizza Hut vezetősége bejelentette, hogy a rossz gazdasági helyzet miatt esett vissza a pizzák iránti kereslet. A Reuters hírügynökség szerint a 320 ezer lakosú országban annyira romlott a gazdasági helyzet, hogy sokan már nem engedhetik meg maguknak, hogy pizzát rendeljenek. Az amerikai étteremlánc húsz év után számolja fel kirendeltségeit Izlandon, és csak a legnépszerűbbet hagyja meg a főváros egyik bevásárlóközpontjában.
A McDonalds vezetősége még tavaly októberben döntött úgy, hogy bezárja több éttermét a szigetországban. A népszerű gyorsétkezdék bezárta előtti utolsó napokon kígyózó sorokban álltak a polgárok, hogy utoljára vegyenek egy Big Mac-et. Tehát ne panaszkodjunk, nálunk pizzára és hamburgerre még futja.
