A szerbiai polgárok 12 százaléka vett fel svájcifrank-alapú kölcsönt. Magyarországon és Horvátországban viszont a polgárok 40 százaléka érintett. Az utóbbi két országban a kormány megpróbált intézkedni, s elrendelte a bankoknak, hogy kötelesek rögzíteni a frank elszámolási árfolyamát, a döntés értelmében a különbözetet utólag kell kifizetni. Így egy kis lélegzethez juthatnak a mind nagyobb törlesztőrészletekkel szembesülő kölcsönfelvevők. Magyarországon ezenkívül a 180 forintos árfolyamon történő végtörlesztésre is lehetőségük nyílik a svájci valutában eladósodott polgároknak.
Szerbiában ebben az ügyben még nem született kormánydöntés. Dejan Šoškić bankkormányzó kijelentette, hogy a Szerb Nemzeti Bank egyelőre nem avatkozik bele az ügyfelek és a pénzintézetek közötti viszonyba. Az érintetteknek többféle „megoldási lehetőséget” javasolt: meghosszabbíthatják a visszafizetési határidőt, rögzíthetik a havi részletet egy bizonyos időszakra, majd a különbözetet a későbbiekben részletekben törleszthetik, harmadik opcióként a valutaátváltást ajánlotta svájci frankról másik pénznemre.
Nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy a pénzintézetek maguktól felajánlják a dinárban vagy euróban meghatározott árfolyamrögzítés lehetőségét. A svájcifrank-alapú hitelekkel járó kockázatra még 2008-ban figyelmeztetett az akkori bankkormányzó, Radovan Jelašić, de a svájci központi bank is. Ennek ellenére mégis sokan a svájcifrank-alapú hitelek mellett döntöttek, hiszen 2007-2008-ban az effajta lakáskölcsönre mindössze 4,7 százalékos kamatot számoltak fel, az euróalapú hitelek után pedig 7,8 százalék volt a kamat. Mivel az előírások szerint csak a fizetések felét lehetett kölcsönnel leterhelni, az ügyfelek inkább a svájcifrank-alapú hitelek mellett döntöttek, ugyanis így nagyobb összeghez juthattak. Például ha valakinek 400 euró volt a havi fizetése, akkor havonta 200 euró lehetett a maximális törlesztőrészlete. Ha 15 évre vett fel svájcifrank-alapú lakáshitelt, akkor 25 ezer euró ellenértékű kölcsönt kaphatott. Ha azonban ugyanezen feltételek mellett euróalapú hitelt igényelt, akkor a 400 eurós havi bér mellett legfeljebb csak 20 ezer euró kölcsönt igényelhetett. Az alacsonyabb jövedelmű ügyfelek részére a svájcifrank-alapú lakáskölcsön voltak az egyetlen lehetőség, hogy fedelet biztosítsanak a fejük fölé.
A svájci valuta árfolyama az euróhoz képest a nyári hónapokban tetőzött az euróövezetet sújtó adósságválság kiváltotta félelmek miatt. Az újabb gazdasági válsághullám kialakulásától tartva az USA és Európa befektetői értékálló megoldásokat keresve svájci frankot, japán jent és aranyat vásárolnak. A svájci valuta régen látott megerősödése óta a polgárok a fizetésük egyre nagyobb részét kénytelenek a havi törlesztőrészletre fordítani. Különösen nehéz helyzetben vannak azok, akik olyan típusú lakáskölcsönt vettek fel svájci frankban, amelynek a törlesztőrészletét euróban fejezik ki. Nekik az utóbbi időben 50 százalékkal nőtt a törlesztőrészletük: például aki eddig havonta 200 eurót fizetett, most 300-at fizet.
