Jernej Omahen, a Goldman elemzője a kedden megjelent elemzésében négy bankot említ, amelyek igazán válságállóak, ezek a Banco Bilbao Vizcaya Argentaria, az Erste Group, a HSBC Holdings és a Lloyds.
Egy esetleges görög csőd az elemzőház véleménye szerint igen negatív hatással lenne az európai bankokra, adózás előtti szinten csaknem 76 milliárd eurós veszteség érheti a pénzintézeteket. Ebből 54 milliárd euró esik a görög bankokra, 9 milliárd euró a francia bankokra, míg 5 milliárd eurós veszteséget a német bankok lennének kénytelenek elszenvedni.
A Goldman véleménye szerint az európai adósságválság már most is jelentősen gyengítette az európai pénzintézeteket, ezért mindenképpen szükség van feltőkésítésükre.
A problémának tudatában vannak az euróövezetei országok pénzügyminiszterei is, akik arra kérték az európai bankfelügyeleti szervet, hogy készítsen jelentést a pénzintézetek tőkeerejéről, mivel az államcsőddel veszélyeztető görög adósságválság azzal fenyeget, hogy a 2008-ashoz hasonlítható újabb hitelválságot idéz elő.
Újabb hitelválság?
Háromnapi zuhanás után a tőzsdék azonnal szárnyalni kezdtek a szerdai hírre, hogy Angela Merkel német kancellár kilátásba helyezte a bankok lehetséges feltőkésítését. (A Nemzetközi Valutaalap számításai szerint az európai pénzintézeteknek mintegy 200 milliárd euróra volna szükségük.)
Angela Merkel szerdai nyilatkozatában kijelentette, hogy az unió szükség esetén újabb döntéseket hozhat a bankok védelmezéséről, feltőkésítéséről. Mint mondta, ha közös megállapítást nyer, hogy a pénzintézetek nem rendelkeznek a biztonságoshoz elegendő tőkével, akkor meg kell hozni a megfelelő intézkedéseket.
– A feltőkésítéshez természetesen meg kell teremteni a szükséges feltételrendszert is, mégpedig minél gyorsabban. Németország kész arra, hogy szükség esetén tőkével támogassa a bankokat – mondta Merkel.
A német kancellár leszögezte, hogy Görögországnak a közös pénzt használó EU-tagállamok között kell maradnia, ugyanakkor hangoztatta, hogy Athén ügyében Németország csak akkor hozza meg következő döntését, ha már ismeri a nemzetközi (uniós és nemzetközi valutaalapi) szakértők készülő újabb jelentését. Reményét fejezte ki, hogy a jelentés a következő állam- és kormányfői EU-találkozóra, azaz október 17-éig elkészül.
Új intézkedések
A veszéllyel, amit a görög államcsőd jelentene az európai bankokra, természetesen az Európai Központi Bank (EKB) is tisztában van. Ennek a jegyében tegnap új likviditásfokozó intézkedéseket jelentett be Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke a pénzintézet tegnap megtartott brüsszeli sajtótájékoztatóján. Az EKB novembertől 12, decembertől pedig 13 hónapra kínál korlátlan likviditást a bankoknak, illetve novemberben elindít egy újabb (40 milliárd eurós) covered bond (fedezett kötvény) programot, amelynek keretében az elsődleges és a másodlagos piacon is be fog avatkozni a bank.
Az EKB éléről október végén távozó Jaen-Claude Trichet a sajtótájékoztatón elmondta, hogy az irányadó rátán nem változtatnak, marad 1,5 százalék. Mint mondta, a pénzpiaci problémák enyhítése érdekében hosszas vita után új likviditásfokozó intézkedések bevezetéséről állapodtak meg az EU-országok jegybankáraival. Ezek a következők:
– októbertől 12 hónapos, novembertől pedig 13 hónapos időtávra kínál az EKB korlátlan likviditást a bankok számára,
– 2012 tavaszára három hónapos tendereket hirdetnek meg,
– novemberben elindítanak egy 40 milliárd eurós „covered bond” (fedezett kötvény) programot, amelynek keretében az elsődleges és a másodlagos piacon is beavatkoznak.
