Görögország államcsőd előtt

Bár nyíltan bevallani még mindig nem merik, de gyakorlatilag már tényként kezeli az görög államcsődöt, nemcsak a piac, hanem az euróövezet vezető gazdaságának, Németországnak a politikusai is. Az előrelátó németek még pénteken bejelentették, hogy megkezdték a felkészülést arra az esetre, ha a német pénzintézetek jelentős veszteségeket lennének kénytelenek elkönyvelni a mérlegeiken tartott görög kötvényeken (a csőd következtében). A portfolio.hu írja, hogy a német Der Spiegel értesülései szerint Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter arra utasította a tárca munkatársait, hogy készítsenek számításokat arra vonatkozóan: milyen következményekkel járna egy görög államcsőd az eurózónán belül maradáskor, illetve kilépés mellett. A görögök erőteljesen cáfolták, hogy csődre készülnének, ugyanakkor Philipp Rösler német gazdasági miniszter a Die Weltbe írt cikkében nyíltan írt arról, hogy a kontrollált görög csődöt sem szabad kizárni a forgatókönyvek közül. Az elmúlt egy hétben érezhetően „keményedett” a németek álláspontja a görög ügyben, és a csőd lehetőségéről már csaknem nyíltan beszélnek a politikusok.

Igaz, ezt a politikusoktól nem megszokott nyílt és őszinte beszédet Angela Merkel nem hagyhatta szól nélkül, és megfeddte munkatársát visszautasítva a görög államcsőd lehetőségével kapcsolatos spekulációkat. Merkel kedd reggeli rádiónyilatkozatában bírálta gazdasági miniszterét, a liberális Philipp Röslert, akinek a várható görög államcsődről szóló álláspontja a pénzpiacokon súlyos megrázkódtatást okozott.
Angela Merkel az interjúban utalt arra, hogy az euró sorsa egyben Európa jövőjét is meghatározza. „Ezért a jelenlegi helyzetben mindenkinek rendkívül óvatosan kell mérlegelnie szavait”– fogalmazott a kancellár, félreérthetetlenül gazdasági miniszterére utalva.
Angela Merkel szerint a nemzetközi pénzpiacokon épp elég nagy a bizonytalanság, ezért nem szabad további nyugtalanságot szítani. „A gazdasági és pénzügyi politika ötven százalékban amúgy is pszichológia” – figyelmeztetett a német kancellár.
Az euróövezet második legnagyobb gazdaságában egyelőre hallgatnak vagy cáfolnak a politikusok, annak ellenére is – vagy éppen amiatt ? –, hogy a görög államkötvényeket vásárló francia bankok nagyon is érintettek. Eric Besson francia ipari miniszter „teljesen korainak és tárgytalannak” minősítette hétfőn azt a feltételezést, hogy részlegesen államosítanák azokat a francia bankokat, amelyeknek a helyzete megrendült a görög államadósságnak való kitettségük miatt. Christian Noyer jegybankelnök pedig közleményben tudatta, hogy a francia pénzintézetek eléggé felkészültek bármilyen görögországi forgatókönyvre. „Bármi is legyen a görög forgatókönyv, és bármekkora tartalékot kelljen átadni, a francia bankok szembe tudnak nézni a helyzettel. A francia bankoknak nincsenek sem likviditási gondjai, sem fizetőképességi problémái” – hangsúlyozta a Banque de France elnöke.
Hétfőn a banki részvények jelentősen gyengültek azokra a félelmekre, hogy a Moody's még a héten ronthat a francia bankok besorolásán, mivel jelentős görög és olasz állampapír portfólióval rendelkeznek. A Sociéte Générale 11 százalékkal, a BNP Paribas 12,6 százalékkal, a Credit Agricole 11,9 százalékkal gyengült. Ez az a három bank, amely a leginkább érzékeny a görög államadósság alakulására. Július óta a Société Générale 58 százalékot veszített értékéből, ezért egyes elemzők már azt a lehetőséget sem zárják ki, hogy ha romlana a görög helyzet, részben államosítani kellene a francia triót.
A Szerbiában is jelen lévő Sociéte Générale részvényei eséseire reagálva bejelentette, hogy felgyorsítja vagyona egy részének tervezett eladását, amivel 2013-ig állításuk szerint 4 milliárd eurós bevételre tehetnének szert, amivel teljesen fedezhetnék a kockázatossá vált, 4,3 milliárd eurós görögországi és olaszországi kitettségüket. A piacot azonban nem nyugtatta meg ez a bejelentés, a pénzintézet részvényei tovább estek.
A piaci elemzők egyértelműbben nyilatkoznak a politikusoknál. A Commerzbank londoni elemzőinek hétfői helyzetértékelése szerint „egyszerűen nem látszik megoldás” az euróövezeti adósságválságra, sőt éppen ellenkezőleg, inkább a válság további mélyülésére bontakoznak ki forgatókönyvek.
A Commerzbank közgazdászai szerint ebben a helyzetben az euró további zuhanása valószínű. A ház jelenleg „lélektani szempontból” a februárban elért legutóbbi, 1,3429 dolláros euróárfolyam-mélypontot tartja valószínű ellenállási pontnak, és a Commerzbank elemzői szerint, ha ezt a szintet az euró áttöri, akkor az 1,30 dollár körüli árfolyamig szinte szabad az út.
A Capital Economics vezető londoni pénzügyi-gazdasági elemző cég hétfői értékelése szerint „napról napra egyre gyengébbnek tűnik” Németország hajlandósága Görögország megsegítésére. A ház szerint Németország úgy is dönthet, hogy a Görögországnak nyújtandó újabb segítségnél ésszerűbb megoldás lehet a német bankok feltőkésítése olyan összeggel, amely megfelel e pénzintézetek görögországi kitettségének.
A nemzetközi adósságpiacon eközben példátlan magasságba emelkedett a görög államadósság-törlesztési kockázat biztosítási tranzakcióinak árfolyama, jelezve, hogy a piac most már gyakorlatilag tényként árazza a görög szuverén adósságtörlesztés fenntarthatatlanná válását.