A legújabb foglalkoztatási törvény értelmében a foglalkoztatott, aki a munkaadóval munkaviszonyt létesített, jogosult arra, hogy minden évben kihasználja az évi szabadságát. A jogszabály értelmében az évi pihenő legkevesebb 20 nap kell hogy legyen, a jogalkotó az alsó határt megszabta, viszont a felső nincs korlátozva, ezt a vállalat, a cég statútumától, alapszabályzatától függően lehet meghatározni.
A törvény értelmében megadatott a lehetőség, hogy az évi szabadságot két részben használják ki a dolgozók, az első résznek legkevesebb három hétnek, azaz 15 munkanapnak kell lennie, amelyet az adott naptári év során kell kihasználni. Ez azt jelenti, hogy a 2011-re vonatkozó évi szabadság első felét 2011. december 31-éig. A jogszabály szerint a második részt pedig a következő kalendáriumi év közepéig, azaz az említett példához ragaszkodva 2012. június 30-áig kell a dolgozónak letöltenie.
Arról, hogy egy-egy foglalkoztatott mikor használhatja ki az évi szabadságát, a munkaadó dönt, de egyeztetnie kell a dolgozóval, tehát egyfajta közös megbeszélés alapján történik az évi jogos pihenő időpontjának megszabása. Természetesen ha szabadságát tölti a foglalkoztatott, jogosult arra, hogy fizetést kapjon.
Ha előfordul, hogy a munkaadó valami okból kifolyólag megrövidíti a foglalkoztatottat, azaz korlátozza a jogát, hogy évi szabadságra vonuljon, vagy egyszerűen megtiltja, ebben az esetben a dolgozó jogosult arra, hogy térítést kapjon azokra a napokra, amelyekre járt volna neki a szabadság. A törvény értelmében ha a dolgozó munkával tölti el a szabadságát, azokért a napokért a munkaadó köteles kifizetni az előző háromhavi átlagfizetés értékét. Ez a jog nem jár automatikusan a foglalkoztatottnak, a kártérítést kérvénnyel kell követelnie, s emellé csatolnia kell a bizonyítékot arról, hogy a szabadságát azért nem tudta kihasználni, mert abban a munkaadója akadályozta. Tehát a foglalkoztatottnak kell rendeznie ezt a kérdést.
Ha valami oknál fogva a munkaadó a kérvényt elutasítja, a foglalkoztatottnak két lehetősége is van, hogy bizonyítsa az igazát: bírósághoz illetve a munkaügyi felügyelőséghez fordulhat. A foglalkoztatottnak járó szabadság idején munkával töltött időszakért kifizetendő összeg után a munkaadó köteles adót és járulékot fizetni.
