A köztársasági parlament részéről a múlt héten elfogadott a gazdasági vállalkozások pénzügyi átstrukturálásáról szóló törvény az utolsó szalmaszálat jelentheti a csőd fenyegetésével szembenéző azon cégek számára, amelyeknek már hosszabb ideje zárolták a folyószámláját. Az új jogszabály azokat a vállalatokat mentheti meg a teljes tönkremenéstől, amelyeknél még van esély a talpraállásra. A törvény rendelkezése szerint ezentúl nyitott lesz az út a pénzügyi adósságátütemezés előtt, ha abban legalább két hazai, illetve külföldi pénzintézet hitelezőként hajlandó szerepet vállalni. További újdonság, hogy a pénzügyi átstrukturálásban a bankokon kívül részt vehet bármelyik keresettel bíró hitelező. Ennek előfeltétele, hogy az adóssal szerződést kössön az adósságtörlesztés ideiglenes felfüggesztéséről. (A bíróság két napon belül köteles dönteni ebben a kérdésben.) Ha a meghatározott időn belül nem tudnak megegyezni a vállalattal, amellyel szemben kereseteik vannak, ismét benyújthatják követeléseiket, vagyis visszatérhetnek a folyószámla zárolásának módszeréhez.
A szerbiai gazdasági élet egyik legsúlyosabb megoldásra váró problémájáról van szó. A Cégnyilvántartási Ügynökség adatai szerint jelenleg 1500 vállalat van csődben, tavaly az automatikus csődeljárás keretében 5974 vállalat nevét törölték a cégnyilvántartásból, azokét, amelyeknek a folyószámlája három éve folyamatosan zárolva volt. A törvény szigorítása értelmében az idén már azok is rákerülnek erre a volt-nincs listára, akiknek két éve zárolva van a folyószámlája, jövőre pedig ehhez már egy év is elegendő lesz.
Az idén április 30-ával bezárólag 64 094 olyan cégnek volt blokkolva a folyószámlája, amelynek az adóssága meghaladta 221,5 millió dinárt. Ezekben a vállalatokban 115 252 munkás dolgozik, akik ki tudja mikor láttak legutóbb fizetést.
Kétségtelen, hogy a likviditási gondokkal küzdő cégeknek az egyik legnagyobb gondot a szerbiai csődeljárási módszer sajátossága okozta, amely szerint a váltót aktivizáló, a követelését benyújtó hitelező rögtön zárolhatta a tartozó vállalat folyószámláját. A vitatott jogszabály nem tesz ugyanis különbséget a kisebb és a nagyobb követelések között, hiszen ha a nagyobb hitelezők előnyben részesülnének, kétszer is meggondolnák, hogy a folyószámla zárolásával kilátástalan helyzetbe hozzák-e azt a céget, amelytől a pénzüket várhatják. Ezen a módszeren egyelőre nem változtattak, bár alighanem nagy szükség volna erre a módosításra is.
A Danasnak nyilatkozó Vidosava Džagić, a Szerbiai Gazdasági Kamara alelnökeszerint az új törvény segíthet a likviditási gondokkal küzdő vállalatokon, de csak azokon, amelyek még nem vesztek el az adósságspirálban. Ez a jogszabály hosszú távú megoldást kínál a csődeljárás megelőzésére, ám a cégek rövid távú, mindennapi pénzügyi gondjait nem orvosolja.
