Szerbiának tíz éven belül energiaszükséglete egyötödét megújuló energiaforrásokból kellene biztosítania – nyilatkozta kedden Petar Škundrić, a szerb miniszterelnök energiaügyi tanácsosa a Szerbiai Villanygazdaság (EPS) Fehér könyvének bemutatásakor. Erre a célra a közeljövőben állítólag 4 milliárd eurót fordít a szerbiai közvállalat. A hazai helyzetet ismerve félő, hogy ezek a jól hangzó, ambiciózus elképzelések is csak széllel bélelt, papíron létező tervek. A külföldi befektetők érdeklődése ellenére eddig nagyon kevés eredménnyel dicsekedhetünk. Ez a helyzet a szélenergiával is, pedig az ország földrajzi fekvésének köszönhetően kiváló lehetőségei vannak szélerőműparkok létesítésére.
Elfújta a szél
Szerbiában számos térség található, mely alkalmas szélerőművek telepítésére. Az ország keleti részén – Stara Planina, Vlasina, Rtanj, Deli Jovan, Crni Vrh – a szél átlagsebessége meghaladja a 6 m/s-t. Zlatibor, Žabljak, Bjelašica, Kopaonik, Divčibare hegyvidékek szintén megfelelnek szélturbinák létesítésére. A Dunától északra eső bánsági és szerémségi területek szintén jó feltételeket nyújtanak a szélenergia hasznosítására.
Szerbiában Tutin község Leskova nevű falvában két hónapja működik az első szélturbina, teljesítménye 600 kilowatt. A kivitelező a Hidro-Vind szlovén–szerb vegyes cég. A vállalat még hét hasonló szélerőmű kiépítését tervezi az év végéig, és további 30 szélturbina felállítására kötöttek szerződést. Bajro Gegić, a település polgármestere elmondta, ha a tervek megvalósulnak, akkor a szélerőműpark az egész községet el tudja látni elektromos energiával.
A szakemberek szerint ha százszázalékosan sikerülne villanyáram-termelésre hasznosítani az ország szélenergia nyújtotta lehetőségét, az Szerbia energiaigényének 10 százalékát fedezhetné. Ennek ellenére a törvényhozók sajnos még nem hozták meg az alternatív energiaforrások felhasználását szabályozó hiányzó jogszabályokat. De nemcsak ez jelenthet akadályt. Čestobrodica környékén a szakértők egy évig tartó mérés után állapították meg, hogy a szél erősségemegfelel a szélerőmű működtetéséhez. Olasz befektetők 700 hektáron 40 szélturbinát állítanának fel. Amikor a nyilatkozatnak híre ment, a falu lakosai azonnal megemelték termőföld árát, amivel nőtt a beruházás tőkeigénye is.
Japán újabb csodára készül
A Japánban történt katasztrófa hatására Naoto Kan japán miniszterelnök bejelentette, hogy a szigetországban nem építenek több atomerőművet. A tervek szerint 2050-ig teljesen átállnának az alternatív energiaforrásokra. A felmérések alapján akár 1500 gigawattnyi kapacitású, hatalmas szélerőműparkokat is létesíthetnek, amiket főként a tengerparton helyeznének el, ugyanis a hosszú japán partvonal kiválóan alkalmas szélturbinák működtetésére.
A szélerőműveken kívül napenergia parkok létrehozásáról is gondolkoznak. Jelenleg a japánok energiaellátásuknak csupán 3 százalékát nyerik megújuló energiaforrásokból, a nukleáris energia pedig energiaszükségletük 30 százalékát elégíti ki. A villanyáram-szolgáltatóknak hatalmas beruházásokra lesz szükségük, hogy átálljanak a megújuló energiaforrásokra, ezt a kormány adókedvezményekkel támogatná, hogy ösztönzést nyújtson a befektetők számára. A szigetországban az elmúlt években nem történt jelentősebb változás az említett erőforrások felhasználása terén. Félő, hogy a fukusimai katasztrófa után, ha az ország lakossága a döbbenetből magához tér, újból minden a régi kerékvágásba kerül, és a nagyszabású tervekből kevés valósul meg. Mindenesetre egy napjainkban elvégzett felmérés szerint a japánok kétharmada támogatja a nukleáris energiáról való átállást.
A németek sem szeretnének lemaradni
Németországban 2022-re tervezik a nukleáris energia függőségének teljes megszüntetését. A kormány az idén 5 milliárd eurót fordít tengerparti szélerőművek építésébe. Három hete üzemel az első szélerőműpark a Balti-tengerben, a Darss/Zingst félszigettől 16 km-re északra fekvő, 7 km²-es vízterületen. A park 21 darab 2,3 megawatt teljesítményű Siemens szélturbinából áll, a rotor átmérője 93 méter. Az EnBW Baltic 1 elnevezésű telep 50 000 háztartás ellátásához elegendő zöld áramot tud termelni. A Siemens fogja kiépíteni a Baltic 2 szélerőműparkot is, ahol 80 darab 3,6 MW-os, 120 méter rotorátmérőjű turbina fog működni. 2013-ra esedékes a szélerőműpark hálózatra kapcsolása, ami akár 340 000 háztartásnak is elegendő villanyáramot fog szolgáltatni.
