Az euró reális értéke a gazdasági szakértők szerint 130 dinár körül van, sőt egyesek szerint akár a 170 dinárt is elérhetné.
Dejan Jovović, a Szerbiai GazdaságiKamara tanácsosa nyilatkozta ezt tegnap a Betának a szerb valuta természetellenes, már hónapok óta tartó szüntelen árfolyam-emelkedéséről szólva.
A megmagyarázhatatlannak tűnő egyébként könnyen megmagyarázható. A dinár magas ára nem a szerbiai gazdaság erősödésének a következménye, de nem is az eurónak az adósságválság miatti pillanatnyi gyengélkedésében kereshető a válasz. Az elsődleges ok a gazdasági szakértők egyöntetű véleménye szerint az, hogy a magas kamatláb miatt a szerbiai állampapírok vonzóvá váltak a külföldi befektetőknek, akiknek, hogy hozzájuthassanak az értékpapírokhoz, előzőleg sürgősen eurót kell eladniuk. Ugyanez a helyzet az állampapírokat vásárló pénzintézetekkel is.
– A Szerbiai Nemzeti Bank restriktív pénzügyi politikája az irányadó kamatláb megemelésével arra ösztönzi a befektetőket és az ügyviteli bankokat, hogy az eurót dinárra átváltva állampapírokat vásároljanak, ezzel megnő a kereslet a dinár iránt, ami pedig erősíti a hazai valuta értékét az euróval szemben – nyilatkozta tegnap a Betának Saša Đogović gazdasági elemző.
Ez a külföldi „befektetéseknek” a lehető legkedvezőtlenebb módja, nem valós beruházás áll ugyanis mögötte, hanem csupán értékpapír-vásárlás, s az ilyen jellegű spekulatív tőke, ha rosszabbra fordul a helyzet – elég csak egy kedvezőtlen osztályzat a külföldi hitelminősítőktől –, egy pillanat alatt távozik az országból, megnövelve az euró iránti keresletet.
Kisebb mértékben az időszakos szerbiai devizapiaci történések is hozzájárultak a dinár jelenlegi túlértékeléséhez, a húsvéti és a május 1-jei ünnepek szokásos euróeladási láza például. Dejan Jovović véleménye szerint a régi devizatakarékok utáni kötvények 2011-es részletének május 31-én kezdődő kifizetésének is hasonló hatása lehet. Egyelőre tehát számítani lehet arra, hogy egy ideig még tartja magát a szerb valuta irreálisan magas árfolyama az euróval szemben. Csak az a kérdés, hogy mikor pukkad ki a lufi.
Olyan ez egy kicsit, mint a hegymászás. Közismert, hogy az igazi veszély akkor fenyegeti a hegymászót, ha a csúcsra érve túl sok időt tölt el a sikerbe belefeledkezve. Az is köztudott, hogy a lefelé vezető út a hegymászók számára sokkal veszélyesebb, mint a fölfelé kapaszkodás. Könnyen zuhanással végződhet.
Félő, hogy egy napon a jelenleg csúcs felé tartó dinár is így bukik majd alá a mélybe.
Adósságfinanszírozás Az állampapírok azok az értékpapírok, melyeket az állam (kincstár, állami költségvetés) az állam adósságának a fedezésére bocsát ki, és az adósság tényét azt megtestesítő értékpapírba foglalja. Kibocsátásakor az állam arra vállal kötelezettséget, hogy az állampapírt megvásárló félnek – a kölcsönt adónak – adósságot törleszt, kamatot és járadékot fizet az értékpapírban részletezett tartalommal. Az állam kizárólag adósságot megtestesítő papírokat bocsát ki. |
