Magyarország eddig 260 millió eurót fektetett be Vajdaságba, aminek eredményeképp 2000 új munkahely nyílhatott – tudtuk meg Branislav Bugarskitól, a Vajdasági Beruházási Támogatási Alap (VIP) igazgatójától a magyarországi és a szerbiai kis- és középvállalkozások tegnapi találkozóján, melyet a Vajdasági Gazdasági Kamara épületében tartottak meg Újvidéken. Ezek a számok jól hangzanak, ám ha figyelembe vesszük, hogy Németországból vagy Oroszországból összegszerűen sokkal több befektetés érkezett a tartományba, akkor az adattal már nem is igazán lehetünk elégedettek, hiszen Magyarország szomszédos ország, amivel történelmi és földrajzi okokból számos más szál is szorosan összeköt bennünket.
A Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara és az ITD Hungary szakmai jogutódja, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) szervezésében megrendezett konferenciát Nikowitz Oszkár, Magyarország belgrádi nagykövete nyitotta meg.
Szathmáry Kristóf belgazdaságért felelős államtitkár a jelenlegi magyar kormány kis- és középvállalkozásokat támogató gazdaságpolitikai irányváltásáról számolt be. Szavai szerint Magyarország végre túljutott a világgazdasági válság okozta recesszión, habár ezt még nem minden gazdasági ágazat érzi. Sajnos épp a kis- és középvállalkozások toporognak még mindig egy helyben, vagy csak most kezdik visszatornázni magukat a régi szintre. Az idei magyar GDP-növekedés jelenleg még elsősorban a nagyipar fellendülésének köszönhető. Északi szomszédunk hazai összterméke 2011 első negyedévében 2,3 százalékkal nőtt, amire már öt éve nem volt példa. Kiemelkedő fontosságú, hogy egyszerre sikerült növelniük a GDP-t és csökkenteniük az államháztartási hiányt, mégpedig olyan mértékben, amilyenre ebben a hitelválsággal küzdő nehéz időszakban sehol másutt nem volt példa az Európai Unióban. Szathmáry Kristóf szerint ezek az eredmények a magyar kormány gazdaságpolitikájának sikeréről tanúskodnak.
Dr. Ádor Sándor vezérigazgató és Dragoslav Milisavljević igazgató aláírja az együttműködési szerződést
Az új magyar gazdaságpolitika gerincéről, a néhány hónappal ezelőtt meghirdetett Széll Kálmán Tervről az államtitkár elmondta, hogy annak elsődleges célja a kis- és középvállalkozások támogatása, ugyanis ezek nagyobb számban teremthetnek új munkahelyeket.
A világgazdasági válság az államtitkár elmondása szerint Szerbia részéről kedvezően alakította a Magyarországgal szembeni külkereskedelmi hiányt. Továbbra is jelentős különbség mutatkozik a magyar fél javára, ám szűkült az olló, ami Szathmári Kristóf véleménye szerint valószínűleg azzal magyarázható, hogy a szerb cégek előbb vészelték át a világgazdasági válság okozta sokkot.
Ratko Filipović, a Vajdasági Gazdasági Kamara ügyvezető igazgatója szintén arról beszélt, hogy a vállalkozások tartományi érdekvédelmi szervezeteként nekik is elsődleges céljuk a kis- és középvállalkozások támogatása. Állami segítségre is mindenekelőtt nekik volna szükségük, hiszen kisebb tőkeerővel rendelkeznek, mint a nagycégek. Pedig, akárcsak a világ többi országában, Szerbiában is ezek a kis- és középvállalkozások a gazdasági élet motorjai. Ők adnak munkát a foglalkoztatottak 65 százalékának, az áruforgalom 67 százaléka rajtuk keresztül bonyolódik le, és nekik köszönhető a szerbiai kivitel több mint 50 százaléka is. Ratko Filipović a gyakran elmaradó állami támogatás pótlására azt javasolta, hogy a kis- és középvállalkozásoknak minél szorosabb partneri viszonyokat kellene kialakítaniuk, ugyanis együttesen jóval sikeresebben léphetnek föl a piacon, és a banki hitelekhez is könnyebben hozzájuthatnának.
Branislav Bugarski, a Vajdasági Beruházási Támogatási Alap (VIP) igazgatója elmondta, hogy az eddigi magyarországi beruházásoknak három fő típusát különböztethetjük meg: a legszerényebb célkitűzéseket valló üzleti felfogás megelégszik annyival, hogy Vajdaságból lássa el termékekkel a magyar piacot, viszont az ambiciózusabb elképzelések már az Európai Uniót tekintik termékeik felvevőpiacának. A befektetések harmadik csoportja arra az itt nyújtott egyedülálló üzleti lehetőségre alapozza a vállalkozást, hogy Szerbia és Oroszország között szabadkereskedelmi egyezmény van érvényben, ennek köszönhetően egyes termékeket vámmentesen vagy csak igen alacsony vámmal szállíthatnak ki erre a hatalmas piacra.
Branislav Bugarski szerint csábítóak a cégeknek kínált szerbiai adókedvezmények is. Példaként említette, hogy a köztársasági kormány az 50 új munkahelynél többet létesítő vállalatokat foglalkoztatottként 2000-től 5000 euróig terjedő támogatásban részesíti, a tartományi kormány pedig minden új munkahelyért 1300 eurós ösztönzést ad.
Szathmáry Kristóf
Kérdés, hogy a fölsorolt kedvezmények és előnyök ellenére miért nem használják ki jobban a szerbiai gazdasági lehetőségeket a magyar cégek. Az itteni gazdasági környezetet az első magyarországi beruházó, az Elzett Certa igazgatója, Török György úgy jellemezte, hogy „ez a szerbiai piac elbír még egy-két dolgot, s ezen a kiaknázatlan terepen ma még a magyar cégek jó eséllyel ereszthetnek gyökeret”.
A tartományi gazdasági kamarában igyekeztek jó példával elöl járni. Az állati hulladékok feldolgozásával foglalkozó magyarországi nagyvállalat, az ATEV Rt. és a ćuprijai Komponenta takarmánygyártó cég együttműködési szerződést írt alá.
