Az Európai Bizottság következtetései szerint egy ország gazdasági teljesítőképességét jelentősen befolyásolhatja az, hogy mennyire sikeres a dohányzás visszaszorításában. A Világbank kimutatásai szerint a világ államaiban ennek a káros szenvedélynek és negatív egészségügyi hatásainak a költségvonzata hétszer-nyolcszor akkora, mint amekkora gazdasági haszon származik a dohányiparból.
A szigorú dohányzási törvények bevezetése kétségtelenül jelentős népességügyi hasznot von maga után, ami a nemzetgazdaságra is közvetlen pozitív hatással lehet. Ha egy állammal sikerül betartatni a dohányzási tilalmat, az nagymértékben csökkenti az egészségügyi kiadásokat. A káros szenvedély okozta megbetegedéseket követő gyógykezelési költségek lényegesen meghaladják az adóbevételeket. Ezekre az érvekre a dohányiparban rendszerint azzal válaszolnak, hogy a tilalmak hatására nagy számban szűnnek meg a munkahelyek a feldolgozóiparban, de a dohánytermelői ágazatban és a vendéglátóiparban is, és ennek szintén megvan a maga negatív költségvonzata, arról nem beszélve, hogy az ilyen lépés a gazdasági fejlődést is visszafoghatja.
Ausztráliában a legszigorúbbak az intézkedések a dohánytilalom terén. Az ausztrál egészségügyi hatóságok felmérései szerint az ország területén évente 15 ezren halnak meg a dohányzás következtében, és ez a halálok leginkább megelőzhető lenne. Nicola Roxon ausztráliai egészségügyi miniszter jelenleg egy olyan, a dohányosok számának csökkentését célzó új szabályozást szeretne keresztülvinni a parlamenten, amely mélyen beleavatkozik a dohánygyárak üzletpolitikájába. Az elfogadásra váró rendelet értelmében az olajzöld színű cigarettás dobozokon lévő felirat kizárólag a dohányzás káros hatásáról tájékoztatna, minden márkanév nélkül.
Felmérést végeztek a dohányosok körében, hogy melyik a legkevésbé tetszetős szín, és a választás az olajzöldre esett. Ha a törvényt elfogadják, akkor 2012-től Ausztráliában a cigarettásdobozok kivétel nélkül mind olajzöld színűek lesznek, kizárólag egészségkárosító hatásukra utaló, jól látható felirattal, aminek a doboz elején 75, a hátulján pedig 90 százalékot kell elfoglalnia.
Magyarország 2012 januárjától vezeti be a nemdohányosokat védő rendeletet, amely szerint bármely zárt légterű helyen tilos lesz a dohányzás. Éttermekben és kocsmákban csak a terasztereken, nyitott területen, a bejáratoktól pedig csak öt méter távolságra engedélyezik dohányzást. A tiltó szabályozás a munkahelyekre, közösségi közlekedési eszközökre, megállóhelyekre és a játszóterek ötméteres körzetére vonatkozik. Egy április folyamán végzett felmérés szerint a vendéglátó-ipari tulajdonosok 51 százaléka a rendelet bevezetése után jelentős forgalomcsökkenéstől tart. Az éjszakai szórakozóhelyeken még nagyobb a félelem, a tulajdonosok 41 százaléka a 40 százalékot is meghaladó forgalomkieséstől tart. A megkérdezett vállalkozók 61,5 százaléka szerint sokkal elfogadhatóbb lenne, ha elkülönített részeket alakítanak ki a dohányosok számára.
A Magyar Vendéglátók Ipartestülete szerint Horvátországban 2009-ben lépett életbe a dohányzást tiltó törvény, és már négy hét után érzékelhetők voltak negatív gazdasági következményei. Több száz vendéglátó-ipari dolgozó vált munkanélkülivé, a vendéglátóegységekben 30 és 50 százalék közötti ételfogyasztás-csökkenéssel számoltak. Állításuk szerint hasonló volt a helyzet Törökországban, ahol 2009 júliusában lépett hatályba a nemdohányosokat védő törvény. Több száz kávézó volt kénytelen bezárni, bevételcsökkenést a vendéglátóhelyek 75 százalékában tapasztaltak. Körülbelül 150 000 ember vált munkanélkülivé, mivel a vendéglátóhelyek több mint 60 százalékának legalább egy munkaerőtől meg kellett válnia.
Mondják ők.
