Reinhold Mitterlehner, Ausztria energiaügyért felelős minisztere tette föl az alcímben szereplő kérdést az EU energiaügyi minisztereinek keddi gödöllői találkozóján, amelyen huszonhét tagország tárcavezetői amiatt gyűltek össze, hogy megvitassák az Európai Unió 2050-ig szóló Energia útitervét. A fölvetés megvalósulásának matematikai valószínűsége elhanyagolható, a kérdés ennek ellenére jogos: valóban, mi történjék, ha egy repülőgép becsapódna egy nukleáris létesítménybe? Elvégre Osama bin Laden meggyilkolása után a terrortámadások veszélye ismét megnövekedett, tehát nem csupán repülőgép-szerencsétlenségre gondolhatunk.
Reinhold Mitterlehner kérdésére, hogy milyen hatással lehet egy ilyen esemény egy atomerőműre, és hogy a vizsgálatok során tesztelik-e ezt a lehetőséget, Günther Ottinger, az EU energiaügyi biztosa a választ váró újságíróknak a sajtótájékoztatón csak annyit mondott, hogy e téma kapcsán még nincs közös megegyezés a tagállamok között. A bizottság elsődlegesen a japán katasztrófa hatására azzal foglalkozik elsősorban, hogy egy földrengés és az azt követő szökőár hogyan befolyásolhatná egy atomerőmű működését.
A gödöllői találkozó fordulópontot jelentett-e fukusimai atomkatasztrófa kapcsán aktuálissá vált kérdésben? Túlzás volna ezt állítani. A megvitatott Energia útiterv 2050 elnevezésű stratégiát megalapozó bizottsági tanulmányt Brüsszel adta ki márciusban. A tervben való közös megegyezés felé haladó út első lépése volt a gödöllői találkozó, a nukleáris biztonsággal kapcsolatban azonban fontos kérdésekben egyeztethettek az energiaügyi miniszterek.
Az Európai Uniót leginkább foglalkoztató témakör az atomenergia. Az EU-ban felhasználásra kerülő elektromos áram egyharmada nukleáris energiából származik, ennek ellenére a 27 tagállam közül csak 14-ben működnek atomerőművek. Günther Oettinger, az EB energiai biztosa még az ülés kezdete előtt elmondta a média képviselőinek, hogy a megbeszélésen az egyik pont a brüsszeli testület javaslata lesz a nukleáris stressztesztek módszertanára és kritériumaira. Mivel a nukleáris biztonság minden tagállam érdeke, ezért véleménye szerint sem Franciaországot, sem az Egyesült Királyságot nem lesz probléma meggyőzni, hogy egyezzenek bele a szigorú kritériumokba, ugyanis a két ország nagymértékben függ az atomenergiától.
A márciusban történt japán katasztrófa hatására a miniszterek megegyeztek abban, hogy még az idén a lehető legtöbb atomerőművön elvégzik a stresszteszteket. Németországban a japán katasztrófa után több atomerőmű is leállt, előtte az Európai Unió tagállamaiban 143 ilyen erőmű működött.
Tanaka Nobuo, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezérigazgatója szerint az atomerőművek biztonságát vizsgáló stresszteszt az egész világon követhető modellé válhat. A teszteknek megfelelő mértékben szigorúaknak kell lenniük, hogy a Fukusimában történt események után a lakosság meg tudjon békélni a nukleáris energiával. Hozzátette még, hogy további erőművek leállítása is kilátásban van, mivelhogy ezek már nem felelnek meg a kritériumoknak, de számuk még nincs meghatározva, mivel ez attól függ, hogy mi lesz a végleges formája a EU-s stressztesztnek. Fukusima után egyre világosabb, hogy a jövőben az atomenergia helyett más energiaforrások juthatnak főszerephez, ilyen lehet a földgáz.
A paksi atomerőműre is kiterjedő stresszteszteket júniusban kezdik meg, az eredmények pedig ez év decemberéig kerülnek az Európa Tanács elé. A kritériumokat jövő héten, a nemzeti hatóságok évi ülésén véglegesítik. A teszteket az Európai Bizottság az atomenergia felhasználásáért felelős nemzeti hatóságokkal együttműködve fogja elvégezni.
