A dinár tavaszi ébredése még a gazdasági elemzőket is meglepte. A Szerb Nemzeti Bank tegnapi előrejelzése szerint az európai valuta középárfolyama az ünnepek utáni első munkanapon, ma 99,1755 dinár lesz. Ezzel folytatódik a dinár legalább már egy hónapja tartó erősödése. Ez alapján már nyugodtan beszélhetünk tendenciáról, ami nem magyarázható pusztán csak az egymást követő két ünnep euróvásárlási lázával.
Mirko Cvetković kormányfő szerint jelenleg úgy néz ki, hogy nagyobb a devizakínálat, mint a kereslet, ez az oka tehát a hazai valuta jó szereplésének. A miniszterelnök szerint az év végén, amikor majd ismét aktuálissá válik a gazdaság és az állam külföldi kötelezettségeinek a kielégítése, akkor ez a helyzet is megfordul. Összhangban a kormányfő szavaival a gazdasági elemzők is azt várják, hogy az év vége felé biztosan bekövetkezik az „erős dinár korszakának” a vége.
Mirko Cvetković magyarázatából kikövetkeztethető legfontosabb gondolat éppen az, amit a kormányfő bölcsen hallgatva nem mondott ki: az, hogy a szerbiai valuta erősödése nem a szerbiai gazdaság jó teljesítményének a következménye. Az erős dinár – ami örömhír a devizahiteleseknek és katasztrófa az exportőröknek – csalóka képet nyújt a szerbiai gazdaság makrogazdasági stabilitásáról.
Ezen a véleményen van Saša Đogović közgazdász a belgrádi székhelyű Piackutató Intézetből is, aki a következőképpen nyilatkozott erről az Akter internetes magazinnak:
– A Szerb Nemzeti Bank erősíti mesterséges úton a dinárt azzal, hogy értékpapírokat ad el a pénzpiacon, amelyek mindenekelőtt a kereskedelmi bankok érdeklődésére számíthatnak, de a többi beruházónak a figyelmére is. Hogy hozzájuthassanak ezekhez a kötvényekhez, ahhoz eurót kell eladniuk a bankoknak, ezzel pedig nő a hazai valuta utáni kereslet.
Magyarán az államadósság növelése árán erős dinárt és vele sok-sok gondot vásárolunk magunknak, a túlértékelt hazai valutából ugyanis gazdasági elemzők szerint a jelen helyzetben sokkal több kár, mint haszon származik, főleg a kivitelre szakosodott cégek számára. Dragoljub Rajić, a Szebiai Munkaadók Uniójának képviselője csak a közismert tényt ismételte el a magazinnak adott nyilatkozatában, amikor arról beszélt, hogy az erős dinár tovább csökkenti a hazai ipar versenyképességét külföldön, ez pedig arra sarkallhatja ezeket a vállalatokat, hogy a hazai piacon drágítsák a termékeiket.
Még a devizahitel visszafizetésével küzdők sem érezhetnek az erős dinár miatt felhőtlen örömet. Az európai központi bank ugyanis januárban az infláció elleni küzdelem jegyében az irányadó kamatot (Eurobir) 1,2 százalékról 1,5 százalékra emelte. A szerbiai bankok többsége ezt a kamatlábat tekinti mércének, így egyes adósok már márciusban tapasztalhatták, hogy 0,3 százalékkal megnövelték a kamatterheiket, ezzel pedig máris jelentéktelenné lett az a könnyítés, amit a dinár euróval szembeni erősödésének köszönhettek.
