Az élelmiszerből készült üzemanyag, azaz a bioüzemanyag-gyártás nem oldhatja meg a környezetvédelmi problémákat – állítják a környezetvédő szervezetek. A világot fenyegető energiaínségre sem jelenthet megoldást. Ráadásul biztos út a világméretű éhezés felé, ugyanis hatalmas területeket von ki az élelmiszertermesztésre szakosodott mezőgazdasági művelés alól a bioetanol gyártásának nyersanyagszükséglete.
Az egyik legtöbb vitát előidéző gazdasági téma minden bizonnyal a bioüzemanyag előállításának kérdése. Alapanyaga az etanol, amelyet biomassza erjesztése útján nyernek. Minden, amit erjeszteni lehet, s amiből cukrot vonhatnak ki, alkalmas a bioüzemanyag gyártására. A sokak szerint hangoztatott környezeti haszon nem is olyan egyértelmű, mivel a desztilláció jelentős energiaráfordítást követel. Az alkoholt először is desztillálni kell, azután töményíteni és vízteleníteni. Ez a folyamat egyáltalán nem olcsó, mivel az alkoholos keveréket többször kell felmelegíteni, majd lehűteni.
Az Európai Unió bioüzemanyagokról szóló rendelete szerint 2020-ra az üzemanyagok felhasználásának 10 százalékát ilyen megújuló üzemanyagokkal kellene helyettesíteni. Erre vontkozólag is felmerül a kérdés, hogy mennyire lesz környezetkímélő, ugyanis az említett rendeletnek a betartása maga után vonhatja, hogy a fejlődő országokban felgyorsul az erdőirtás üteme, de a bioüzemanyag Dél-Amerikából az európai piacra történő átszállítása sem jár elhanyagolható környezetterheléssel.
Az sem titok, hogy a bioetanol gyártása jelentősen hozzájárul az élelmiszerek drágulásához, ami komoly gondokat okozna azoknak az országoknak, amelyekben már így is nehézségbe ütközik a lakosság élelmezése.
A felsorolt problémák kihatnának a gazdagabb államokra is, bár azokban valamivel később válna érezhetővé a hatásuk. Egyes környezetvédők szerint inkább csökkenteni kellene a bioüzemanyag-előállítást, nem pedig növelni a keverési részarányát az üzemanyagokban. A széndioxid-mérleg negatívra billenhet, azaz több üvegházi gáz kerülhet a légkörbe, ha a még meg nem művelt területeken kezdenék el termeszteni a bioetanol legfontosabb nyersanyagának számító mezőgazdasági kultúrákat, a cukornádat és a kukoricát, amelyekkel kiszorítanák a honos haszonnövényeket. Az is tény, hogy a bioüzemanyag előállításával több fosszilis energia használódik el, mint amennyi energiát nyerünk vele.
Megemeli az élelmiszerárakat
A megszabott határidőkig még bőven van idő, így a lehetőség is adott, hogy a tudóstársadalom környezetbarátibb megoldások után kutathasson.
Az Egyesült Államok 2017-re tervezi, hogy eléri azt a szintet, hogy a felhasznált üzemanyagoknak a 25 százaléka bioüzemanyag legyen. Ennek elérése céljából a bioetanol importjának növelését irányozták elő Brazíliából. Ha az előírt mértékben fog növekedni a bioüzemanyag felhasználása, az jelentős élelmiszer-drágulásokhoz fog vezetni, ami nagy mértékben érinti majd a dél- és közép-amerikai fejletlenebb országok lakosait.
Al Gore egykori amerikai alelnök, a világ egyik legismertebb természetvédője arról nyilatkozott, hogy súlyos hiba volt elfogadni a tervezetet, hogy az élelmiszernek és takarmánynak alkalmas növényekből bioüzemanyagot gyártsanak. Főként a brazíliai és az egyesült államokbeli elképzelések ellen szólalt fel az egykori alelnök. Az USA a világ első kukoricatermesztője, a tengeri egynegyedét üzemanyag előállítására használják. Az ebből előállított bioetanol kevesebb mint 4 százalékát adja az ország üzemanyag-felhasználásának. Brazília a cukortermesztésben áll az első helyen, itt a cukornádnak a felét bioetanol nyersanyagnak termesztik. Dél-Amerikában hatalmas területekről tűnnek el az őserdők, helyüket cukornádültetvények veszik át. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor az Amazonas őserdei teljesen eltűnhetnek.
A volt alelnök azt javasolja, hogy az élelmiszernek és a takarmánynak alkalmas növénykultúrák helyett kizárólag biomasszából készülhessen bioüzemanyag. Ennek jelenlegi fő nyersanyagforrása Európában a cukorrépa, a búza és a kukorica, az USA-ban a kukorica és a búza, Dél-Amerikában pedig a cukornád.
Indonéziában pálmaültetvények veszik át az erdőségek helyét, a pálmaolajat ugyanis biodízel előállítására használják fel Ázsiában. Az ENSZ szerint ha az irtás ebben a mértékben folytatódik, akkor 2022-re Indonézia elveszíti erdőségeinek 90 százalékát. A felhasznált területeken nemcsak a növény-, de az állatvilág is eltűnik.
Az ENSZ felmérései szerint az élelmiszerárak a tavalyi év októberétől az idén januárig 15 százalékkal növekedtek. Ez hatalmas fenyegetést jelent a főként azokra a szegényebb rétegekre, akiknek keresetük 50 százalékát az alapélelmiszerek megvásárlására kell fordítaniuk. Ennek következtében 44 millió ember került a szegénységi küszöb alá.
Ha az élelmiszernövényeket üzemanyaggyártásra hasznosítjuk, akkor szembe kell néznünk az afrikai éhezők számának intenzívebb növekedésével is.
Az élelmezéssel foglalkozó szervezetek felhívták az EU figyelmét arra, hogy vizsgálja felül a bioüzemanyag előállításával kapcsolatos terveket. A biztató előjelek szerint egyre több ország próbál megfelelni ezeknek az elvárásoknak. Az Egyesült Államok és az Európai Unió is igyekszik más megoldást találni az energiaínség problémájára. Ez megkívánja, hogy az eddigi terveket olyan módon változtassák meg, hogy ne lehessen bioüzemanyag előállítására felhasználni az élelmiszernövényeket, a mezőgazdasági területeket, az erdőket és a legelőket. Bioüzemanyagot kizárólag élelmiszer-ipari és erdészeti hulladékból kellene előállítani.
