A hiánnyal küzdő szerbiai költségvetés továbbra sem nélkülözheti a nemzetközi pénzintézetek hiteleit. Ez derül ki legalábbis az Egyesült Államokban járó miniszterelnök, Mirko Cvetković vasárnapi bejelentéséből, miszerint a Világbanktól kapott hitel fele, azaz legalább 400 millió dollár – megnevezetlen projektumok támogatása céljából – a büdzsét gazdagítja majd, míg a fennmaradó részt más, konkrét projektumok támogatására költik el.
Mirko Cvetković nem jön tehát haza üres kézzelaVilágbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 187 tagállama pénzügyminisztereinek hétvégi washingtoni közgyűléséről: a Ngozi Okonjo-Iweala-val, a Világbank vezérigazgatójával folytatott megbeszélések alapján Szerbia minimálisan 800 millió dolláros négyéves hitelhez jut, vagyis évente legkevesebb 200 millió dollár áll majd az ország rendelkezésére a nemzetközi pénzintézettől.
A más konkrét projektumok alatt infrastrukturális beruházásokat kell érteni a miniszterelnök szavai alapján. Ezt hallva amiatt kaphatjuk föl a fejünket, mert az országnak azt a szintén 400 millió dolláros korábbi hitelkeretet sem sikerült eddig fölhasználnia, amit infrastrukturális fejlesztések céljából kapott a Világbanktól. (Ehhez be kellett volna tartani az elkészítési ütemtervet, és a köztársasági költségvetésből is elegendő forrást kellene biztosítani a világbanki hitel mellé.) Aligha lesz ilyen probléma a büdzsé hiányának a pótlása terén, amit Szerbia, úgy tűnik, jelenleg csak kölcsönökkel képes megoldani.
A mostani bejelentésben az a különös, hogy az eddigi gyakorlat szerint a Világbank nem adott hitelt a költségvetési hiány fedezésére, ez az IMF hagyományos szerepvállalásaihoz tartozik, ám ez természetesen nem egy kőbe vésett, megváltoztathatatlan szabály.
Szerbia is az utóbbi időszakban a vészesen eladósodott országok sorába lépett. Az ország küladóssága a 10,14 milliárd euróról – amennyi 2000-ben volt – mára a kétszeresére, 22,93 milliárd euróra nőtt.
