A hitelek átütemezéséről szóló múlt heti kormányprogramot tegnaptól fogva alkalmazhatják a pénzintézetek, a híresztelésekkel ellentétben ennek semmi akadálya, jelentette ki Dejan Šoškić, a Szerb Nemzeti Bank (SZNB) vezetője azokra a spekulációkra reagálva, hogy a központi bank egyelőre még adós maradt bizonyos előírások meghozatalával, amik gátolják a kormányintézkedés életbe léptetését a bankok részéről.
Ki nyerhet igazán ezzel az intézkedéssel? Első hallásra úgy tűnhet, hogy mindenki: a gondoskodó atya szerepét játszó kormány titkon szavazatokat remélhet, az adósságban fulladozó kölcsönfelvevők egy kis kegyelmi időt kaphatnak, de állítólag a bankok sem járnak rosszul, éppen ezért a döntés meghozatalának a késleltetésére a pénzintézeteknek nem lehet semmi okuk.
– Rövid távon az átütemezés érintettjeinek mindegyike, a Szerb Nemzeti Bank, a kormány, a bankok, a vállalatok egyaránt a hasznát láthatják ennek az intézkedésnek, rövid távon a legjobban valószínűleg mégis a polgárok járnak majd – állapította meg tegnap Stojan Stamenkovića belgrádi székhelyű Gazdasági Intézet munkatársa.
A gazdasági szakértő szerint a hitelek két évre szóló átütemezéséből legkisebb nyeresége a szerb központi banknak lehet, a kormány rövid távú politikai haszonra számíthat, lélegzethez juthatnak viszont a polgárok, akik már nem képesek törleszteni a hiteleiket. A bankok viszont, szavai szerint, kettős nyereséget könyvelhetnek majd el, nagyobb kamatokat számolhatnak majd fel, s javíthatnak a hiteltörlesztési mutatóikon.
Új hiteltörlesztési föltételek
A Szerb Nemzeti Bank új hiteltörlesztési föltételek megállapításával kívánja rugalmasabbá tenni a hitelezési folyamatot. Megszűnik az a rendelet, amely szerint az hitelfelvevő jövedelmének maximálisan 30 százalékát terhelheti a havi visszafizetési kötelezettség (illetve 50 százalékát, ha lakáshitelről van szó). Ezentúl a fogyasztói kosárhoz kötik, hogy mekkora törlesztési részletet szabhatnak meg a pénzintézetek. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a család egy tagjára számított fogyasztói kosár értékét levonják a havi jövedelemből, s a fennmaradó rész egészében a hiteltörlesztésre fordítható, bár a bankok nem kötelezhetők arra, hogy erre a maximális összegre szerződjenek le az ügyfeleikkel.
Az új szabály óvatosságra int, a hitelfelvevő polgároknak érdemes meggondolniuk, hogy belemennek-e abba, hogy egész fizetésüket a kölcsön visszafizetésére különítsék el, bár ettől a lehetőségtől valószínűleg a bankok is elzárkóznak majd. Ugyanígy a hitel átütemezéséről szóló döntést is érdemes lesz megfontolniuk, hiszen a visszafizetési idő kétéves meghosszabbítás során a hitel alapösszege ugyan ugyanaz marad, ám magasabb kamatot kell majd azért fizetniük.
Az átütemezés feltételei – A maximális türelmi idő 24 hónap, vagy ennél kevesebb, amelynek az időtartama alatt fölmentést nyer a hitel alapösszegének a fizetése alól. – 3 évnél rövidebb ideig tartó hitelek esetében a türelmi idő a hátramaradt törlesztési idő felénél nem lehet hosszabb. – A türelmi idő alatt az ügyfél köteles fizetni a kamatokat, azok viszont nem kötelesek, akik munka nélkül maradtak. – Türelmi idő felhasználása nélkül lehetőség nyílik a hiteltörlesztési határidő kitolására legföljebb 24 hónapra. – Lehetőség az adósság részleges leírására a készpénz- és a fogyasztói hiteleknél – Nem megengedett a további hitelfölvétel azok számára, akik 90 napnál többet késnek a türelmi idő alatt a kamattörlesztéssel. |
