Szerkesztőségi összefoglaló
Várhatóan harmincötmilliárd dinárral lesz magasabb az idei költségvetési hiány a tervezettnél. Ennek oka a csökkenő bevétel, ugyanis a gazdasági növekedés üteme kisebb a vártnál – jelentette ki tegnap Belgrádban Mirko Cvetković, hamarosan leköszönő kormányfő A szerbiai gazdasági prioritások elnevezésű összejövetelen, amelyen a hazai gazdaságpolitika irányításában meghatározó szerepet játszó politikusok és intézményvezetők szólaltak fel.
A Szerbiai Gazdasági Kamara és a NIN hetilap által szervezett tanácskozás központi vitatémája a növekvő államháztartási hiány jelentette probléma volt. Mirko Cvetković némiképp önigazolásként ható felszólalásában elmondta, hogy nem a kiadási oldalon szaladt el a költségvetési hiány, ugyanis az első félévben a tervezett kiadásoknak mindössze a 49 százalékát költötték el, viszont kisebb lett a bevétel, amelynek a várt mértékét 1,5 százalékos GDP-növekedéssel számolva határozták meg. Az új kormány számára a költségvetési hiány finanszírozásához szükséges többletforrások előteremtése lesz a kulcskérdés. A hamarosan leköszönő kormányfő szerint Szerbiának a hiány fedezésére az év folyamán további 4,2 milliárd euróval kell eladósítania magát. Az év első felében a hiány fedezésére 1,7 milliárd euróra volt szükség.
Cvetković azt javasolja, hogy az új kormány minél előbb kössön megállapodást a Nemzetközi Valutaalappal (IMF-fel). Szerinte sürgősen el kell kezdeni a tárgyalásokat a Világbankkal is a szükséges reformok véghezviteléről, majd hozzátette: „a helyzet nem annyira rossz, mint amennyire egyesek beállítják”. Véleménye szerint az ebben érdekeltek politikai számításból katasztrofálisnak mutatják be a szerb pénzügyi helyzetet, hogy utána felnagyíthassák az új kormány eredményeit.
Vladimir Vučković, a Pénzügyi Tanács tagja keményebb véleményt fogalmazott meg az államháztartás helyzetéről. Elmondta, hogy a következő három hónapban a kormánynak 50 milliárd dinárt kell előteremtenie a költségvetési hiány fedezésére, ám az okoz gondot, hogy a finanszírozási források „csapja” egyre szűkösebben csordogál. Az államkötvények értékesítése az utóbbi időben akadozik, s így a pénzügyminisztérium új kihívások elé kerül, hogy honnan teremtse elő a hiányzó pénzt. Erre az egyik lehetőség, hogy hiteleket vesz fel az állam az ügyviteli bankoktól, de a még megmaradt állami tulajdonban lévő vállalatok magánosítása is megoldási lehetőségként vetődhet fel. Hozzátette, nem lenne szerencsés, ha a jelenlegi helyzetben az állam gyorsított magánosításba kezdene. A hiány államkötvényekkel való finanszírozása sem olcsó megoldás, ugyanis a szerb állampapírokat csak 14, 15 százalékos kamattal lehet értékesíteni.
– Csak azután számíthatunk arra, hogy olcsóbb lesz a hiány finanszírozása, ha rendbe tettük az országot– jegyezte meg Vučković.
A kérdésre, hogy aggódik-e amiatt, hogy az állam a jövőben nem lesz képes eleget tenni kötelezettségeinek, azt válaszolta, hogy ez a kockázat minden országot fenyegeti, így Szerbiát is.
– Amíg finanszírozásunk a piactól, a befektetőtől függ, addig ez egy hálátlan helyzet. Az államnak, a nehezebb napokra gondolva, rendelkeznie kellene tartalékokkal. Nekünk sajnos nincsenek tartalékaink – mondta Vučković.
