2026. május 11., hétfő

Egymilliárd eurót kell megtakarítani

Milojko Arsić: Nincs pénzügyi konszolidáció a nyugdíjak befagyasztása nélkül
A nyugdíjak értékének és a közalkalmazottak fizetésének a befagyasztásáról rendelkező várt döntés elhalasztása a szerbiai politikusok előtt megléphető lépésként vetődik föl, s minden bizonnyal a zárt ajtók mögött zajló kormányalakítási tárgyalásoknak is ez az egyik központi vitatémája. A hazai közgazdászok számára viszont ez nem jelent kérdést, túlnyomó többségük ugyanis úgy vélekedik, hogy közkiadások csökkentése nélkül, amelynek szerves részét képezi a nyugdíjak és a bérek befagyasztása, nincs esély a pénzügyi konszolidációra.

Milojko Arsić

– Elvileg elképzelhető, hogy megpróbálják a pénzügyi konszolidációt a közalkalmazotti fizetések és a nyugdíjak értékének a befagyasztása nélkül is véghezvinni, de rövid idő után, ami nem tarthat tovább néhány hónapnál, rá fognak jönni, hogy ez elkerülhetetlen lépés – nyilatkozta az újságíróknak tegnap Milojko Arsić, a Kvartalni monitor (Negyedévi Figyelő) című gazdasági szaklap legújabb számának a tegnapi belgrádi bemutatóján.

Arsić kiemelte: a nyugdíjakra és a közalkalmazottak fizetésére megy el az állami közkiadások több mint fele, s ezért elképzelhetetlen a közfogyasztás csökkentését véghezvinni ezek befagyasztása nélkül.

– A összes külföldi tapasztalat azt igazolja, hogy a sikeresen végrehajtott pénzügyi konszolidációk mindegyike a közfogyasztás csökkentésén alapul – hangsúlyozta a szakember, aki egyúttal a szerbiai bankkormányzó tanácsadója.

A nyugdíjak és a bérek befagyasztása még nem elegendő, a sikerhez további lépések megtételére is szükség van, a közbeszerzésekre fordított összeg lefaragásától a támogatásokra szánt pénzek csökkentéséig – ecsetelte Arsić.

– Ezek a lépések azonban a nyugdíjak és közalkalmazott béreinek befagyasztása nélkül nem elegendők ahhoz, hogy megtakarítsunk egymilliárd eurót ebben és a következő évben – ismételte meg.

A szerbiai költségvetésen Arsić szerint nagy léket ütött az önkormányzatok pénzeléséről szóló tavalyi törvény, amelynek a deklarált célja a pénzügyi decentralizáció volt. Szerinte emiatt a szerbiai költségvetés hiánya 10 milliárd dinárral nőtt csak az idei első negyedévben, és ha továbbra is hatályban marad ez a törvény, az éves szinten előreláthatólag 40 milliárdos deficitet eredményez majd.

Szerbia költségvetési hiánya 2012 első negyedévében 80 milliárd dinárra rúgott, ami a hazai össztermék (GDP) 7 százaléka. A választások miatt rendkívüli kiadásokkal is számolni kellett, amelyek növelték a hiányt. Ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak akkor éves szinten a deficit 6 százalékra mérséklődhet. A jelenlegi helyzetben ekkora hiányt Szerbia nem engedhet meg magának.

Magyar ember Magyar Szót érdemel