Grafikon: MTI - nagyítható
Már fél éve tart a huzavona Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közötti hitelmegállapodás ügyében. Azóta a központi kérdések egyike, ha nem épp a legfontosabbika ez a magyar kormány és a magyar gazdaság számára, amióta tavaly év végén az adósságválsággal küzdő rendkívül kedvezőtlen európai gazdasági környezetben – sokak szerint a magyar fizetőeszköz elleni összehangolt befektetői támadás eredményeképp – hirtelen meredek zuhanásnak indult a forint árfolyama. Az optimista forgatókönyvek eleinte azt jósolták, még akkor, amikor tavaly novemberben – gazdaságpolitikai fordulatot előrevetítve ezzel – a magyar kormány kifejezte készségét, hogy új hitelt kér a nemzetközi pénzügyi szervezettől, hogy az év elejére már létrejöhet a megállapodás az IMF-fel, a józanabbul értékelők tavaszra, áprilisra, májusra várták a hitelszerződés aláírását. Ma már biztosan tudhatjuk, hogy ebből az utóbbiból sem lesz semmi. Sokan a török kártyát emlegetik, arra utalva ezzel, hogy a magyar kormány a török módszert alkalmazza, Ankara ugyanis annak idején a külföldi befektetők megnyugtatására folyamatosan azt hangoztatta, hogy hitelmegállapodást köt a washingtoni székhelyű szervezettel, ám ezt egy pillanatig sem gondolták komolyan, éppen ezért nem is tettek semmit, hogy valóban létrejöjjön a megegyezés.
AKI NEM JÁR A FELLEGEKBEN
A magyar kormány számára változatlanul kiemelten fontos kérdés, hogy mihamarabb megkezdődhessenek a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal, ugyanakkor a kabinet nem ért egyet azzal, hogy a tárgyalások előfeltételei között olyan kérdések szerepeljenek, amelyeknek semmi köze a gazdaságpolitikához – hangsúlyozta ezzel kapcsolatban Fellegi Tamás, a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter kedden a magyar Országgyűlésben.
Fellegi Tamás egy LMP-s képviselőnek az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatos napirend előtti felszólalására reagálva beszélt erről. „Felkészültünk, bármikor el tudnak kezdődni a tárgyalások (...) valóban teljes felkészültséggel várjuk a többi tárgyalópartnert” – mondta.
Az LMP-s Mile Lajos felszólalásában úgy értékelte, nehéz következetes magatartást felfedezni az IMF–EU konzultációkat övező események mögött, a kormány ugyan azt hangoztatja, hogy elszánt a tárgyalások megkezdése iránt, de közben elhangzik egy-egy harcos „gyarmatosítós”, „szabadságharcos” kormányfői kinyilatkoztatás.
Fellegi Tamás válaszában azt hangsúlyozta: semmiféle kommunikációs hiányról, időhúzásról, vagy csúszásról nem lehet szó, sőt Magyarország szemmel láthatóan egy gyorsított jogi eljárásban vesz részt. A tárca nélküli miniszter szerint ugyanakkor már rég tárgyalhatnának, ha csak gazdaságpolitikai kérdésekről kellene megállapodni.
Kijelentette: a magyar kormány számára változatlanul kiemelten fontos kérdés, hogy mihamarabb megkezdődhessenek a tárgyalások. Ugyanakkor jelezte: nem értenek egyet azzal, hogy a tárgyalások előfeltételei listáján olyan kérdések, szempontok szerepeljenek, amelyeknek semmi közük nincs a gazdaságpolitikához és a gazdasági kormányzáshoz. Ez olyan politikai helyzetet teremt, aminek a megoldása lassabb, bonyolultabb és szokatlan – tette hozzá.
AHOGYAN LONDONBÓL LÁTSZIK
A forintpiacon kezd körvonalazódni az a kockázati forgatókönyv, hogy Magyarország esetleg nem jut megállapodásra új hitelprogramról a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val – vélekedtek hétfői helyzetértékelésükben londoni felzárkózó piaci elemzők, akik szerint a magyar jegybanktörvény körüli nézeteltéréseken kívül költségvetési problémák is a megállapodást hátráltató tényezők között szerepelnek.
A Commerzbank elemzői annak a véleményüknek is hangot adtak, hogy „aligha tekinthető biztatónak” az eurójegybank (EKB) múlt heti állásfoglalása a vitatott magyar jegybanktörvény módosítása ügyében. A cég értelmezése szerint az EKB-t továbbra is aggasztja „magyarországi testvérintézményének szuverenitása”, és „egyértelműen nem találja úgy”, hogy aggályait a javasolt törvénymódosítások megfelelően rendeznék.
A Commerzbank szerint mindez rossz hangulatot teremt a forintpiacon, és „közeleg a 300 forint/euró fölé gyengülő forintárfolyam kockázati forgatókönyve”.
AKÁR MÁR A NYÁRON
Akár már nyáron megszülethet a megállapodás Magyarország, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió (EU) között a Raiffeisen Bank elemzői szerint, akik úgy vélik, hogy ehhez szerkezeti reformokat, jövedelemátcsoportosítást kell végrehajtani, csökkenteni kell az állami kiadásokat és növelni a bevételeket.
Török Zoltán vezető elemző a bank keddi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: a jegybanktörvény vitáját követően egy megfelelő konvergenciaprogrammal megnyílhat az út a tárgyalásokhoz, a nyár folyamán pedig már sor kerülhet a megállapodás aláírására is. Szavai szerint az intézkedéseket, a jövedelemátcsoportosítást a lakosság fogja megfizetni, az állami takarékoskodásnak megvannak a korlátai.
A bank által készített második negyedéves Raiffeisen stratégia szerint Magyarország kockázati profilját a nemzetközi szervezetekkel való viszony alakulása határozza meg. Ha ebben sikerül javulást elérni, akkor a jelenlegi kockázati prémium egy része kiárazódhat. Ez a hozamgörbe hosszú végén 100-150 bázisponttal alacsonyabb állampapírhozamokat és némileg erősebb, 285 forint/euró körüli árfolyamot hozhat. Az év második felében így lehetőség nyílik 50 bázispontos jegybanki kamatcsökkentésre is.
AZ ELSŐ TÍZ KÖZÖTT
Magyarország adóskockázati besorolása viszont még mindig nagyon kedvezőtlen. Az ország kedden Londonban ismertetett lista összeállításához figyelembe vett márciusi utolsó zárószint szerint 544,3 bázispontos CDS-középárfolyammal szerepel a legkockázatosabb tíz államadós csoportjában, ez azonban jelentős javulás az év eleji kiugró magyar CDS-árazásokhoz képest.
Az idei első kereskedési héten mértek 750 bázispont – vagyis tízmillió euró névértékű, ötéves futamidejű magyar kormánykötvényre számolva 750 ezer euró – feletti rekord CDS-díjszabásokat is, de az utóbbi hetekben folyamatosan 600 bázispont alatt jár a magyar CDS-kontraktusok középárfolyama a londoni piacon.
A MAGYARBARÁT BEFEKTETŐ
Az utóbbi időszak legnagyobb magyar állampapír-felvásárlója, a Franklin Templeton Investments, a magas kockázat ellenére továbbra is bízik a magyar kötvényekben. Michael Hasenstab, a 61 milliárd dollárnyi vagyont kezelő Templeton Global Bond Fund befektetési alap, és a 43 milliárd dolláros Global Bond Fund vezetője Szingapúrban újságíróknak azt mondta, hogy „valójában jelentéktelenek azok az ügyek, amelyek súrlódást okoznak az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a magyar kormány között”.
„Szeretjük azokat a piacokat, amelyek jó hosszú távú alapokkal rendelkeznek. Szeretjük, amitől más visszariad, és ez illik Magyarországra" – mondta a Bloomberg által idézett Michael Hasenstab. Az alapkezelő vezető szerint a magyar kormány „pontosan azt tette, amit az IMF kért tőle”.
Michael Hasenstab nyilatkozatában kiemelte, hogy a magyar kormány „olyan szerkezeti reformokba fogott, amelyeket Európa nagy része még nem is érintett”, megemlítve például a nyugdíjkorhatár megemelését.
