Mielőbbi adóreformra lenne szükség azért, hogy serkentsék a termelést, új munkahelyeket nyissanak, növeljék a hazai gazdaság versenyképességét, csökkentsék az árnyékgazdaság esélyeit, és hogy a legveszélyeztetettebb és anyagilag kiszolgáltatott réteg némi biztonságot kapjon, jelentette be tegnap Diana Dragutinović pénzügyminiszter.
Szerinte az adóreformnak egyfajta békés forradalom formájában kellene megtörténnie oly módon, hogy utána minden polgár jobban érezze magát, és legfőképpen jobban éljen.
A miniszter asszony szerint mindehhez feltétlen szükség van arra, hogy jól alkalmazható törvények szülessenek, hogy a polgárok bizalmát élvezzék azok, akik megvalósítják az adóreformot, és persze nem mellékes az sem, hogy a gyakorlati alkalmazása hatékonyan és naprakészen történjen.
A pénzügyminiszter asszony közzétette azt is, hogy a kormánynak feltett szándéka az adóreformmal az, hogy egyszersmind mintegy átfogó pénzügyi reformként valósítsa mindezt meg, amely lényege, hogy növeljék a közfogyasztás utáni adókat, és csökkentsék a termelésben felszámoltakat. Erre azért van szükség, mert Szerbiában többet költünk, mint amennyit termelünk. Az adóreformmal párhuzamosan készítik a fiskális felelősségről szóló törvényt is. A pénzügyminiszter nem tartja reálisnak az immár számtalanszor elhangzott, adócsökkentésre vonatkozó követelést, viszont ugyanazok, akik ezt a legharsányabban kérik, elvárják az államtól, hogy bizonyos szolgáltatásoknak színvonalasan tegyen eleget, az egészségügyben, az oktatásban, a nyugdíjak folyósításának rendszerében, szociális védelem területén, vagy az autóutak vagy más közutak építése során.
Az adóreformon dolgozó munkacsoport azzal a javaslattal állt elő, hogy az újításokat a lehető legrövidebb időn belül kell alkalmazni, amely vonatkozik majd a keresetekre, a polgárok más úton történő jövedelem szerzésére, a vállalati haszon szerzésre is, valamint a vagyon utáni adóra is. Értékelésük szerint, ha a kőolajszármazékok után fizetendő akcízát csökkenteni fogják, akkor ezt a bevételt valamilyen más módon pótolni kellene, nézetük szerint pl. a dohánytermékek után fizetendő akcízát kellene megnövelni. Milojko Arsić, a munkacsoport egyik tagja úgy nyilatkozott, hogy a keresetek utáni adó már most is elég alacsonynak számít. Ezt talán ilyen szinten meg lehetne tartani. Viszont úgy ítélte meg, hogy csökkenteni kellene a szociális biztosításra vonatkozó illeték összegét. Ezenkívül az áfa-növelés mellett tette le a voksát, mely szerint a 18 százalékosat 22-re a 8 százalékosat pedig 12-re kellene megemelni. Ezzel elérnék azt, hogy bevételre meglehetősen nagy hatással lenne, viszont inflációt nem indítana el.
Az államkasszába külön bevétel vándorolhatna be akkor, hogy ha a keresetek után járó adót a tervezett 12-ről 20 százalékra növelnék azzal, hogy a 16 500 dinárnál alacsonyabb fizetéseket nem kellene megadóztatni. Arsić a részarányos adóztatási rendszer bevezetésének a híve, amely a polgároknak az éves keresetére vonatkozna. A vállalatok megvalósított haszna után továbbra is 10 százalék lenne az adó, viszont számos kedvezményt megszüntetnének, ami miatt jelenleg nem tudják megvalósítani a most is érvényben levő 10 százalékos adó megfizettetését, mert a kedvezmények és könnyítések miatt átlagban 5-6 százalékot tudnak megfizettetni. Arsić azon a nézeten van, hogy ütemterv szerint kell megvalósítani a vagyonra vonatkozó adót, különösen annak azt a részét, amely a lakosságot érinti, és az úgynevezett most is gyakorlatban levő progresszív adóztatás helyett a részarányos adószázalékot kellene bevezetni, amelyet az ingatlan piaci értéke szerint számolnának el.
Sürgősen és időhúzás nélkül meg kell valósítani az adóreformot. Semmi ok nem szól amellett, hogy ezt halasztgatni kellene, hiszen a legnagyobb változásokat a közpénzelésben a legtöbb országban, máshol is a nagy gazdasági és társadalmi válság idején szokták megvalósítani, vagy legfeljebb közvetlenül az adott válság lezárulta után.
