A vajdasági privatizáció kapcsán még nem hallhattuk az átfogó elemzést, egyelőre még csak a statisztikai adatokat ismerjük, ám ezek is sokat elárulnak. Az elmúlt tíz évben nem kevesebb mint 700 vállalatnak kellett áthaladnia a magánosítási folyamaton a tartomány területén. Ebből csak a múlt évben 36 cég esetében bontották fel a privatizációs szerződést.
A mai tartományi képviselőházi ülésre készülve a magánosítással foglalkozó parlamenti bizottságon megtárgyalták a vajdasági privatizációs helyzetképet, amelyről Maja Đurđev, az ügynökség igazgatója hozott napvilágra adatokat. Megtudhattuk, hogy tavaly kilenc vajdasági céget magánosítottak, közülük nyolcat árverésen, egyet pedig versenypályázat útján, konkrétan a zombori Panonkát, sőt azt is napvilágra hozták, hogy a múlt évben 36 magánosított vajdasági vállalat esetében bontották fel a szerződést, avagy szüntették meg a korábban foganatosított intézkedést. Csak hogy néhányat felsoroljunk azok közül a vállalatok közül, amelyekben leállították a privatizációt: ilyen például a törökkanizsai Tisza, vagy a két újvidéki szálló, a Putnik és a Vojvodina, vagy a zombori Somborski venac, a topolyai Grmeč, a Sremska Mitrovica-i Mitrosrem és a hódsági Hipol.
Maja Đurđev beszámolt arról is, hogy a vajdasági kereskedelmi bíróságokon 147 esetben folyik csődeljárás olyan ügyben, ahol a magánosítási ügynökség is érdekelt, a legtöbb tárgy a pancsovai kereskedelmi bíróságon van 31, a szabadkain 30, az újvidékin 26, a zomborin 23, a nagybecskerekin 20 és Sremska Mitrovica-in pedig 17. Az ügynökség tavaly 123 esetben ellenőrizte a magánosított cégeknél, hogy teljesítik-e mindazt, amit az eladáskor vagy az árveréskor megkötött szerződésbe foglaltak, de arról nem számolt be, hogy hány esetben találtak kivetnivalót és vajon felelősségre vonták-e azokat, akik szabálytalanságot követtek el. Ezt az igazgatónő szemére vetették, és azt is, hogy csak száraz adatokról tájékoztatta az illetékes bizottság tagjait, viszont arról nem tudott beszámolni, hogy milyen intézkedéseket foganatosítanak akkor, amikor azt tapasztalják, hogy téves úton haladnak a magánosított vállalatban, vagyis ha az új tulajdonosok nem hajlandóak teljesíteni mindazokat a feltételeket, amelyre a szerződésben megállapodtak. A magánosítási ügynökség igazgatója oly módon tért ki a válaszadás elől, hogy azt állította, nem kapott arra vonatkozó kérelmet, hogy kimutatást készítsen mindarról, ami a sikertelen magánosítás vagy a félig megoldott helyzetek esetében történik. Miután érdemben csak arról tudott szólni, hogy a magánosítás kezdete óta 2010. december 1-jéig Vajdaságban 700 vállalatot és céget magánosítottak, s hogy 36 esetben bontották fel a szerződést a privatizálás után, így jobb híján az illetékes bizottság ezt a kimondottan statisztikai adatokra szorítkozó jelentést fogadta el, hogy azt utalta a Tartományi Képviselőház elé.
