Romániát és Szerbiát verte meg a beruházásvonzó regionális versenyben Magyarország, amikor négy évvel ezelőtt a Mercedes-Benz végül is bejelentette, hogy Kecskeméten építi fel első kelet-közép-európai üzemét. Tegnap tartották a gyármegnyitót. A nyolcszázmillió eurós értékű zöldmezős beruházás egyike az eddigi legnagyobb ilyen jellegű befektetéseknek Magyarországon. Ez szakértői vélemények szerint a közeljövőben fél százalékkal járulhat hozzá a magyar GDP-növekedéshez.
Megkezdődött a termelés tegnap a Mercedes-Benz új kecskeméti személyautógyárában. Dieter Zetsche, a Daimler AG igazgatója az ebből az alkalomból tartott sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a kompakt-autó osztály generációjának újabb modellje iránt jelentkező kiemelt érdeklődés miatt a gyár dolgozóinak létszámát 3000 főre növelik. A Daimler AG igazgatója hangsúlyozta: a tervek szerint 100–120 ezer gépkocsit gyártó kecskeméti gyárnak a rastatti gyárral együtt most már elegendő a kapacitása arra, hogy ki tudják elégíteni a részben új vásárlói igényeket a prémium-kompakt kategóriában is.
Dieter Zetsche bejelentette: az új B-osztály autóira több mint százezer rendelés érkezett eddig. A Daimler AG igazgatója szerint a digitálisan tervezett gyárral Kecskeméten minta jellegű üzem épült.
A megnyitón részt vett Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A kormányfő szavai szerint a kecskeméti Mercedes-gyár megnyitása Magyarországnak egyik legjelentősebb sikere az utóbbi időben. Orbán Viktor az üzem ünnepélyes felavatásán csütörtökön úgy fogalmazott: Kecskemét a magyar járműipar újabb erődítménye, amely egy lépéssel közelebb visz ahhoz a célhoz, hogy Magyarország a világ autóiparának egyik termelési centruma legyen. Megítélése szerint a csütörtöki gyáravatás is azt mutatja, „jó úton járunk, (...) és ezen az úton nem egyedül megyünk”.
Frank Klein, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. ügyvezető igazgatója történelminek nevezte azt, hogy „négy évvel a befektetési döntés után valósággá vált a Mercedes-Benz Made in Hungary”. A kecskeméti gyár igazgatója hangsúlyozta: a gazdaság és a kormányzat részéről is komoly támogatást kaptak, kiemelte a Kecskemét városával kialakult kiváló együttműködést.
A megegyezés megszületésekor 2008-ban Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő tájékoztatása szerint a magyar állam adókedvezményt és képzési támogatást nyújt a Kecskeméten letelepülő Mercedes-gyárnak. Az akkori kormányzati számítások szerint az államkaszának négy év alatt térül meg az összesen 29,7 milliárd forintnyi állami támogatás.
Frank Klein a megnyitón elmondta: az év második felében egy négyajtós kupé gyártásának előkészületeit is megkezdik Kecskeméten, az első eladásra gyártott autó 2013-ban hagyja el az üzemet.
A csütörtök délelőtti gyárlátogatáson bemutatták a teljes gyártósort. Az ismertetőn elhangzott: 4 óra 20 perc alatt készül el egy személygépkocsi, amelyet 130 „állomáson” szerelnek össze. A karosszériaüzemben 640 robot „dolgozik”. A fényezőüzemben 12-féle színre tudják festeni az autókat.
A stuttgarti székhelyű Daimler-Benz konszern 2008. június 18-án jelentette be, hogy Magyarországon fogja gyártani új generációs Mercedes A és B modelljeit, s hogy a mintegy 800 millió eurós beruházással megvalósuló, 2500 főt foglalkoztató üzemet Kecskeméten építik fel. Magyarország történetének egyik legnagyobb zöldmezős beruházása a közvetlen foglalkoztatottakon kívül a beszállítói körben további 10 ezer munkahelyet teremt.
Szakértői vélemények szerint a győri Audi üzem 2010-ben bejelentett kibővítése plusz 2 százalékos növekedési kapacitást jelent majd a magyar gazdaságnak 2013-tól. Az autógyárak eddig is sokat hozzátettek a magyar gazdaság növekedéséhez. Urbán László, a Magyar Suzuki vezérigazgató-helyettese tavaly egy autóipari konferencián közölte, hogy az autóiparban Magyarországon 65–70 ezer fő dolgozik, a tavaly kiadott járműipari nagykönyv szerint pedig a GDP-nek legalább 8 százalékát adja a szektor. A már működő gyárak – az esztergomi Suzuki, a szentgotthárdi Opel és a győri Audi fontos szerepet játszottak abban, hogy a kilencvenes évek közepén magára talált a magyar gazdaság.
