A vajdasági nonprofit szektor fejlesztési alapja és a belgrádi székhelyű Polgári Kezdeményezés elnevezésű szervezet tegnap Újvidéken a Tartományi Képviselőházba hívatta össze az érintett civil szervezetek, társulások képviselőit, hogy elmondhassák véleményüket az őket érintő, hamarosan elkészülő kormányrendeletről. Ugyanis a közigazgatási és a helyi önkormányzatokkal foglalkozó illetékes köztársasági minisztérium egy munkacsoportot hozott létre, amelynek az a feladata, hogy mielőbb elkészítsék a közpénzekből támogatott civil szervezetek finanszírozásáról szóló kormányrendelet javaslatát. Ennek kapcsán várják a szervezők, hogy közpénzekből táplálkozó civil szervezetek képviselői maguk mondják meg, hogy mit kellene államilag rendezni ezen a téren.
A főszervező nevében Ana Segedinski, a vajdasági nonprofit szektor fejlesztési alapjának az igazgatója nyilatkozott lapunknak. Elmondta, hogy két kulcskérdésről van szó, a polgárok szeretnék tudni, hogy mire megy el a pénzük, amit a civil szervezetek támogatására fordítanak, másrészt pedig azt kellene elérni, hogy ezeknek a szervezeteknek a munkája átlátható, és ezzel együtt eredményorientált legyen.
– Természetesen, most is nyilvánosak az adatok, arra vonatkozólag, hogy mennyi pénzt költ az állam a civil szerveztek támogatására, mindezt a pénzügyi minisztériumnak a honlapján, az úgynevezett 481-es vonalon megtekinthető. Sokak által ismert ez a szám, ám mégis a legtöbbjük érthetetlennek minősíti az adatok sokaságát, amikor a kérdést próbálják boncolgatni. Arról van szó ugyanis, magyarázza Ana Segedinski, hogy nem lehet kibogozni, hogy pontosan mennyit költenek a sportszervezetek, a hitközségek, a szakszervezetek, a vöröskereszt és a polgárok társulásának a pénzelésére. Többmilliós összegekről van szó, amelynek az aránya általában úgy oszlik meg, hogy 70 százalékban a felsoroltak között említett első négy szervezetet támogatják, a polgárok társulására, azaz a civil szervezetek pénzelésére pedig az összegnek a 30 százaléka marad. Az lenne a célja a rendeletnek, hogy meghatározza, mit mekkora összegben kellene pénzelni, s akkor tiszta vizet önthetnénk a pohárba. Persze fontos lenne azt is lefektetni, hogy csak pályázat útján lehessen a civil szervezeteknek támogatáshoz jutniuk, hogy ezek a megjelentetett projektumok nyilvánosak legyenek és kellő határidő álljon a rendelkezésre, és ami a legfőbb törekvés, hogy el kellene érni az átláthatóságot, azaz hogy a pénzek elosztása és a felvállalt feladat megvalósításának módja, valamint az eredmény kimutatása is átlátható legyen. Amikor definiáljuk a szükséges intézkedéseket, azt is igyekszünk megfogalmazni, hogy célunk az, hogy a civil szervezetek támogatására fordított közpénzt célorientáltan fektessék be és hatékony projektumokkal tudjanak pályázni az érdeklődök. Ebben valamennyi érdeklődő civil szférához tartozó szervezet, társulás egyetért velük.
Ana Segedinski elmondta azt is, hogy 2009 októberében született meg a civil szervezetek társulásáról szóló törvény, amely értelmében az idén április 22-éig szabtak meg határidőt a szervezetek újrajegyeztetésére, és az újak lajstromoztatására. A mi adataink szerint Vajdaságban mintegy 800 polgári kezdeményezés és a civil szférában működő szervezet tevékenykedik aktívan, vagyis a vajdasági nonprofit szektor fejlesztési alapja ennyivel tartja a kapcsolatot heti szinten, és ennyien jelentkeznek a pályázatainkra, vagy vesznek részt a közvitáinkon, tanácskozásainkon, megmozdulásainkon. Ám a becslések szerint talán kétszer ennyi szervezet is működik, mint amennyit említettem, de ez a kérdés szerintem május végére tisztázódik.
