Napok óta folynak a találgatások a médiában arról, mekkora összeget fizet be Miroslav Mišković az államkasszába a Maxi üzletlánc eladásából származó nyereségadó címén. Az ügyben megszólaló szakemberek többsége egy dologban ért egyet, mégpedig abban, hogy az összeg a vártnál jóval kevesebb lesz, de azon találgatások is napvilágot láttak, hogy szinte semmit.
Mit mond a törvény? Az érvényben levő jogszabályok értelmében az eladás után beszámított jövedelmi adót a cég megszerzésének és az utána az eladásának ára közötti különbség függvényében határozzák meg, vagyis a jelen esetben azt veszik figyelembe, mennyit ruházott be a tulajdonos a vállalkozásba és mekkora eladási áron sikerült értékesítenie. Ha időközben kiderülne, hogy Mišković a jelenlegi eladási árnál, vagyis a 932 millió eurónál többet fektetett be a cégbe, akkor az adóellenőrök tőkehiányt számolnak, és az államkasszába egy dinárt sem kell majd adózni.
A szakemberek már most bizton állítják, hogy a megadóztatott összeg jóval elmarad majd a 932 millió euró alatt, így a 10 százalékos nyereségadót az eladási ár jóval kisebb részére számolhatják majd fel. A napokkal ezelőtt kalkulált 93 millió eurós befizetés a költségvetésbe képtelenség, ez akkor lehetne esedékes, ha Mišković a Maxit ingyen kapta volna meg. Ez pedig nem teljesen így volt.
Hogy a Delta Maxi üzletlánc fejlesztésébe pontosan mennyit ruháztak be, nem ismeretes. A Köztársasági Cégjegyzékhez eljuttatott adatok szerint hozzávetőlegesen lehet felbecsülni ezeket az adatokat. Ennek értelmében a Delta Holding a Maxi üzletlánc felfejlesztésébe mintegy 800 millió eurót ruházott be. Ebből 300 milliót a hazai és külföldi hálózat bővítésére (300 millió euró pedig a cég adóssága, amely után adót nem fizetnek). Mintegy 50 millió eurójába került annak idején a Mišković cégnek a C-market és a Pekabeta üzletláncok megszerzésére. A cégjegyzék 2009-es évi adatai szerint a Maxi hálózatba ömlesztett beruházás értéke nem több mint 150 millió euró.
Durva számítások szerint a 932 millió euróból a megadóztatásra váró összeg értéke alig haladja majd meg a 130 millió eurót, ami azt jelenti, hogy az államkasszába 13 milliónál többet semmiképp sem fizetnek be. Annak a veszélye is fennáll, hogy időközben Miškovićnak sikerül kimutatnia, hogy az eddig ismert számadatokon túl is voltak beruházásai, akkor pedig az állam alig számíthat valamire az évtized legjobb bizniszéből.
